3429 zenekar 12486 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2016. október 17. | Stewie

Az év visszatérői: Sum 41: 13 voices

Copyright:

Sum 41: 13 voices (2016) | Amikor 2014-ben azt mondta volna nekem valaki, hogy két év múlva új Sum41 lemezt fogok a kezemben tartani, elküldtem volna melegebb éghajlatra, hogy viccelődik Whibley állapotával. De felállt, és egy kisebb (de annál jobban érezhető) tagcserélgetés után újfent belecsapott a rock bizniszbe. Nem is akárhogy.

Idén gyakorlatilag az egész pop-punk generáció visszatér a boltokba (az Offspring kicsit lemaradva csak jövőre jön új anyaggal, de ettől eltekinthetünk). Viszont mindneki más új tért vissza, ahogy régen szólt: elővették a régen bevált ezred eleji hangzásokat, hagyva a próbajáratokat, amikbe 2010 környékén belebuktak, aztán várják a csodát. DE nem a Sum41.

Bár a lemez közel sem mondható annyira sötétnek (őszinte sajnálatomra), mint a Screaming Blooddy Murderer, mégsem tértünk vele vissza 2004-be: Baksh visszatérésével ugyan a gitárjáték egyik fele kicsit hasonlít a Chuck-ra, de a hangzásvilág nem felejtette az elmúlt 10 évet. Itt emelném ki a lemez egyik nagy erejét: amíg Brownsound szállítja a pergős, kicsit metálos szólókat, addig Thacker ott van, mint ellenpólus, akinek nem csak a SBM-en szóltak jól a riffjei, hanem itt is ütnek.

Ha már Baksh-ot megemlítettük, essen szó Zummoról, az új dobosról is. Bár nem vitatom képességeit, de mégse tudta betölteni Stevo hiányát, kicsit sem. Ha egy negatívumot kell említeni a lemezről, akkor az mindenképp a gyenge dobrészleg: nincs benne erő, kreativitás, inkább csak háttérben kíséri a számokat. Érződik a próbálkozás, például a Braking the Chain-nél egész, de nem üt át.

A másik dolog, amit hiányoltam, az a hamisíthatatlan Sum41-féle lassú melódia. Bár a War nagyon átjött, mégsem volt meg az az eufória, mint egy Pieces, vagy egy Crash esetén. Viszont a számokra egy rossz szó se lehet.  Talán ha ki kéne emelnem személyes kedvencet, akkor az a There Will Be Blood lenne: nagyon jól összerakott, ütemes szám lett, nem lehet megunni.

Mindezekkel együtt az év visszatérésének én már el merem könyvelni ezt az albumot, ez kétségtelen. Viszont az év albumáért még erős lesz a verseny, nálam mindenképp. És azért nem kap maximum pontot, mert a SBM sötét világa jobban átjött, és kicsit többet vártam volna ebbe az anyagba is.

MyMusic értékelés: 9/10

Sum41: 13 Voices
1. “A Murder of Crows (You’re All Dead to Me)”
2. “Goddamn I’m Dead Again”
3. “Fake My Own Death”
4. “Breaking the Chain”
5. “There Will Be Blood”
6. “13 Voices”
7. “War”
8. “God Save Us All (Death to POP)”
9. “The Fall and the Rise”
10. “Twisted by Design”

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2018. október 11.

Isten sem segített – Crossfaith

Crossfaith – Ex Machina (2018) | Évek óta reménykedem benne, hogy végre a japánok megemberelik magukat és nemcsak egy fél jó lemezzel lepnek meg minket, hanem kitart a lelkesedés a korong végéig, én meg rányomhatom a kiváló plecsnit az aktuális darabra. Miután láttam őket élőben, ez a reményem mondhatni vággyá, sőt akarássá nőtte ki magát. Aztán megint csalódtam. Tovább

2018. szeptember 7.

One-Man Show - Panic! At The Disco lemezkritika

Panic! At The Disco – Pray For The Wicked (2018) | Brendon Urie egyedül maradt a Panic! fedélzetén, de szerencsére nem esett pánikba (bocs…), hanem pár ráérős hónapjában és a Broadway-szereplésének szünnapjaiban összehozta a banda hatodik lemezét. Ami igazából már nem is banda, hanem egy szólóproject, de ez mit sem von le az értékeiből, sőt, felsrófolja őket a tudat, hogy nagyrészt ez az egész egyetlen ember műve. Tovább

2018. augusztus 6.

Szétszed! - Chelsea Grin – Eternal Nightmare

Chelsea Grin – Eternal Nightmare (2018) | Miután Alex Koehler énekes és Dan Jones és Jake Harmond gitárosok is leléceltek, eléggé kérdéses volt a banda sorsa, de Tom Barber énekes érkezésével úgy döntöttek a srácok, hogy négyen is folytatják és összehozzák az Eternal Nightmare-t. Ennél jobban pedig nem is dönthettek volna, ugyanis ez bizony, bár nem reformálja meg a deathcore műfaját, de a fejedet azért leharapja. Tőből! Tovább

2018. július 30.

Berobbanás - Krúbi – Nehézlábérzés

Krúbi – Nehézlábérzés (2018) | Őszintén, baromi kevés magyar rap/hip-hop előadó van, akinek teljes odaadással tudom hallgatni a zenéjét, éppen ezért engem vágott a legjobban mellkason, hogy Krúbit az első hallgatástól kezdve röhögve és elismerően bólogatva élvezem. Aztán kijött a bemutatkozó album és konkrétan összehugyoztam magam a felismeréstől: ez kellett már a hazai hip-hop életnek! Tovább

2018. július 25.

Bring Me The Valentine - Bullet For My Valentine – Gravity

Bullet For My Valentine – Gravity (2018) | Hatodik lemezéhez érkezett a Matt Tuck vezette walesi metalcore brigád, akik ugyan már nem metalcore-ok és a tagok felét is lecserélték, mégis azt kell mondanom, hogy vannak megkapó pillanatai a Gravity-nek. Korlátozott számban és maximálisan párosíthatók a Bring Me The Horizon That’s The Spirit-jével, de legalább vannak! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky