2009. augusztus 18. | -fcs-
Angolokkal tömött nagyszínpaddal, ám felemás előadásokkal zárult a Sziget negyedik napja. Ismét találtunk jobb koncertet kisebb helyszínen, és túlvagyunk a Sziget legbetegebb előadásán.
Spíler (RockNRolla) című, legutóbbi Guy Ritchie filmben is felcsendülő angol Subways kezdte a Sziget szombati napját a nagyszínpadon. Charlotte Cooper basszusgitáros-énekesnő állandó hajrázásával, a rengeteg színpadi rohangálással gyorsan felélesztette, a negyedik napra kissé megfáradt közönséget. Indievel kevert garázspunkjuk ugyan nem lesz semmilyen lázadás megindítója, de hihetetlen energiákat szabadítottak fel a színpad körül már kora délután.
Aztán az Editorsnak sikerült rácáfolnia az energiamegmaradás törvényeire, nagyrészt közepes koncertjükkel inkább a kávét kínáló pultok felé tereltek, mint az első sorba invitáltak. Bár elektronikával megbolondított számaik között volt néhány fantasztikusan előadott, Tom Smith éneke is hibátlan volt, de győzőtt a keserű élénkítő hívószava.
Klaxons koncertje is leginkább semmilyenre sikeredett. A saját zenéjüket pszichedelikus progresszív popnak nevező angolokon maximum a pszichedelikus szerek látszottak, főleg az enyhén felpuffadt gitáros énekesen. Azért az átdolgozott It’s not over című számuk mindig hatásos, így itt is. Aztán inkább körbenéztem a Sziget egyéb részein.
Aztán úgy maradtam le Manic Street Preachersről, hogy jobbat sem találtam, de úgyis Placebora vártak ma legtöbben arra meg épp időben. Brian Molko-n a japán baleset nem látszott, az viszont igen, hogy ők sem mai zenekar. Hiányoztak a női ruhák, volt viszont hülye összefogott haj, meg haknijellegő előadás. Persze panasz nem lehet, eljátszottak sok számot az új albumról, de a kötelező régi darabok sem maradtak ki. Vendégzenészek is voltak és gyönyörűen szólt az egész, viszont sokkal ígéretesebbnek tűnt a Wan2 színpadon a német Notwist koncertje. Akik egyébként a Placebohoz hasonló alternatív rockot játszanak, több törtütemmel, több elektronikával, több érzelemmel. A Sziget egyik legjobb félkoncertjét sikerült itt elcsípnem, melyett a sok színpadi füst és a villódzó fények is remekül kiegészítettek.
A legnagyobb buli éjfél után kezdődött az Open-Civil színpadon, ahol a hazai popélet ismert figuráival, egy törpe artistával, felfújtmellű táncoslányokkal és a Donnie Darkoban feltűnő nyúlhoz hasonlóval kiegészült, beteg DJ-páros kezdett széttekert elektro-clash-be. Avagy Soerii & Poolek show-val zártam a napot. Az első hallás után ordítható szövegek és a kemény ritmusok pár hete Pataki Attilának is bejöttek az MTV Iconon, most az itt összegyűlt egy-kétszáz ember érezhette magát egy elborult tripen, ahol színes gumidelfineket dobál egy törpe, míg két lány vetkőzik és egy nyúl, valamint egy szopóálarcos alak énekli: „tedd össze a tenyered, mikor minden paraszt integet”. Nincs is ennél jobb, nincs is ennél betegebb.
-fcs-