2009. augusztus 17. | -gabriella-
Mindig az lesz a legjobb koncert, amire amúgy nem is számítasz, és nem volt ez másképp a Vad Fruttikkal sem. Tudom, tudom, viszonylag sokat cikkezünk róluk, viszont szeretjük őket, és kész. Nem tudom, hogy a Sziget-hangulat, vagy a pár fröccs, de ez most összejött nekik!
A helyzet az, hogy az utóbbi időben személy szerint viszonylag sok Vad Fruttik koncerten voltam, úgyhogy van viszonyítási alapom. Ez is úgy indult, hogy jó akkor megnézzük, hogy milyenek, és mivel ezt már láttuk, majd megyünk is tovább valami másra, esetleg a Primal Screem-re, merthogy ez a két buli ütötte egymást.
Miután kellő mennyiségű fröccsel felszerelkezve megérkeztünk az MR2 Petőfi színpadhoz, mondjuk úgy, hogy sikeresen ott is ragadtunk a koncerten, ugyanis valami tényleg volt, de ez most rohadt jól sikerült. Ezt én annak tulajdonítom be, hogy jó sok szám ment az első albumról. Úgyhogy Rió, Szerelmes dal pipa, pipa, meg ugye a Sárga zsiguli és a Nekem senkim de senkim sincsen, amit a legtöbb ember imád részegen ordítva énekelni (ezt itt is megtették).
De ezek mellett természetesen a frissebb albumról is mentek a számok szépen sorjában, mint Kemikáliák, meg a Kicsit lassabb. Viszont, ami nagy öröm, hogy már játszanak számokat a következő albumról is, így ment a wanna be Nekem senkim, a Lehetek én is, amit ajánlok megtekintésre, illetve,a Lepkedal ami egy jó kis feeling dal, amit csak nekünk csak most csak itt játszottak el először, úgyhogy rendkívül exkluzívak voltak. Ezt pedig a közönség nyilván díjazta. Méghozzá, úgy, hogy visszatapsolták őket (amúgy van olyan együttes, akit nem?) és két számmal, búcsúztak tőlünk, nyilván ebből az egyik az örök finálé szám a Tánc volt.
Amúgy a koncert legszebb pillanata szerintem az volt, amikor Likó Marcell, a színpad előtti lépcsőn nagyjából olyan stílusba vonult le éneklés közben, mint a közhelyes amerikai tini filmekben a bálkirályok szoktak, majd lazán berúgta a tömegbe az ott található felfújható labdát. Ez egy igazán megindító momentum volt.
Innentől kezdve pedig, lehet, hogy a Sziget hangulat, lehet, hogy a fröccs, de az utóbbi idők egyik legjobbja volt ez a fellépés, mondjuk persze a Pendulum-ot nem überelte, de ez egy másik történet. Aki nem volt még koncerten, menjen el, ha más nem szotyit biztos kap, majd miközben azt éneklik, hogy „szójjá má mutternak dobjon le szotyira pénzt”!
-gabriella-