3429 zenekar 12493 letölthető zene

Archívum

Listázás
Naptár
2018. május
h k sz cs p sz v
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
Időszak:
-
Hirdetés
Cím
Dátum

Kívül állok, magamon kívül - Three Days Grace

Three Days Grace – Outsider (2018) | Három évet kellett újfent várnunk, hogy a torontói srácok visszatérjenek és végre levetkőzzék Adam hiányát, kipróbálva néhány olyan megoldást, amelyet eddig egész élesen kerültek. Persze nem minden esetben jó a kísérletező felfogás, de ha végre az énekes is beleviszi az egyéniségét a zenébe, azért az nem árthat. Matt pedig belevitte az övét ebbe a lemezbe bőséggel. Tovább

2018. május 25.

Lemezkritika

Hát ez nem az lett - 30 Seconds To Mars

A Jared Leto Show - 30 Seconds To Mars – America (2018) | A kezdetektől hatalmas rajongója vagyok a banda, vagyis a Leto fivérek munkásságának, a selftitled és az A Beautiful Lie ott csücsülnek a polcomon, a masszív porrétegtől védve, hatalmas becsben tartva, a This Is War-ra még fáj a fogam, míg a negyedik lemezt már csak ajándékba fogadnám el (talán). Pénzt már semmiképpen nem adnék érte. Valószínűleg az Americát azon nyomban vissza is adnám... Tovább

2018. május 24.

Lemezkritika

Elpuhultál? Nem baj! - Paramore

Paramore – After Laughter (2017) | Négy év telt el az ultrasikeres selftitled óta, Jeremy Davis ismét elhagyta a hajót, Zac Farro visszaszállt rá, de mindez csak a körítés, hiszen az agy, Taylor York és a hang, Hayley Williams még mindig magabiztosan vezetik egyre növekvő bárkájukat a pop tengerén. Az ötödik albumhoz érve elmondhatjuk, hogy egy felnőttebb, érettebb külsőt mutató, de lelkében még mindig bohókásan gyermeteg zenekarral van dolgunk, és ez zseniális! Tovább

2018. május 20.

Lemezkritika

Storytime. Megint... - Black Veil Brides

Black Veil Brides – Vale (2018) | A fekete menyasszonyok visszatértek, hogy négy évvel a selftitled buktája után kicsit visszaépítsék a renomét, amely mégsem romlott meg úgy istenigazából. Csak nálam, nálam viszont eléggé, hiszen az első három albumot – a maguk kis hibáival együtt is – imádtam, a negyedik pedig úgy arcul csapott az ötlettelenségével, hogy még mindig sajog kicsit. Tovább

2018. május 13.

Lemezkritika

Alapvető stabilitás - August Burns Red

August Burns Red – Phantom Anthem (2017) | Nyolcadik albumához érkezett a mindig megbízható, stabilan zakatoló metalcore alapvetés, akik ugyan a rajongók szerint még mindig csak próbálják a Messengers farvizét meglovagolni és a kreativitásuk már rég nem úgy csillog, mint hajdanán, de én ezt vitatnám. El is mondom, hogy miért! Tovább

2018. május 9.

Lemezkritika

Arcon leszel b@szva! - Ektomorf – Fury (2018)

Ektomorf - Fury (2017) | Farkas Zotya meghozta a következő Ektomorf albumot, miután kicserélődött körülötte az egész bagázs, de még mindig úgy gondolja, hogy ő a legdühösebb ember az univerzumban. Amivel egyébként nem is lenne alapvetően probléma, ha nem ez lenne a banda tizenötödik albuma, ugyanazon mezsgye mentén menetelve. Tovább

2018. május 6.

Lemezkritika

Definiáld újra önmagad! - Asking Alexandria

Asking Alexandria - Asking Alexandria (2017) | Végre-valahára visszatért Danny Worsnop a banda élére és ez egy olyan kreatív hullámot indított el az Asking berkein belül, hogy még nekem is sikerült lenyugodnom a The Black okozta hátraarc után. Nem mondom azt, hogy az egy rossz lemez lett volna – sőt, mi több, az sokkal Askingesebb volt -, de mégis vitathatatlanul jobban szeretem Danny hangját. Hát még ezeket az újfajta zenei törekvéseket! Tovább

2018. május 2.

Lemezkritika

Cucore-metal: Dead By April - Worlds Collide (2017)

Dead By April - Worlds Collide (2017) | Három év, gyökperkettőször tíz a harmadikon tagcsere és trióra való fogyatkozás után - session hörgőssel!! - a svéd electrocore csapat jelenti: kész az új lemez és bivalyabb, mint valaha. Haha. Ha ezt mindenkinek elhinném, rancsot kéne bérelnem a sok bivalynak. Lessük meg, mekkorát lódított a Dead by April? Tovább

2017. augusztus 17.

Lemezkritika

Meglepett-és-gyanús: Falling In Reverse - Coming Home (2017)

Falling In Reverse - Coming Home (2017) | Mindenre számítottam 2017-ben, de arra, hogy a FIR fogja szállítani az év arénarock lemezét, arra még a legrészegebb pillanataimban sem fogadtam volna. A Linkin Park kiesett a versenyből, a 30 Seconds to Mars esetleg még tartogathat meglepetéseket – ha Jared megtalálja a gitárját, vagy beeshet egy BMTH, de arra nem számítanék már idén. Így tehát az év meglepetése címre is eséllyel pályázik a Coming Home. Tovább

2017. augusztus 7.

Lemezkritika

A kialudt fények esete: Linkin Park - One More Light (2017)

Linkin Park - One More Light (2017) | Bár Chester halála mindenkit megrendített, egy kritikával még adósok vagyunk. Nem fogok ódákat zengeni arról, hogy mennyivel jobbak voltak a klasszikus albumok, se köpködni, hogy a Backstreet Boys új lemeze keményebb, mint ez a nyáltenger, de még csak csípőből temetni sem az új LP-t. Egyszerűen csak nézőpontot váltok és pop oldalról közelítek a One More Light felé, mert így még tartogathat számunkra értékeket. Amúgy nem. Tovább

2017. július 27.

Lemezkritika

A kölcsönvett kölcsönösség hiánya: Dangerkids

Dangerkids - blacklist_ | Négy egész évet váratott magára az amerikai csapat második lemeze, amely egy az electronic post-hardcore és nu-metal elemeket vegyítő, masszív feldolgozás-korong lett. Tudom, mindent megírtak már, amit lehetett, de itt akkor is valami egészen biztosan félresiklott. Tovább

2017. július 12.

Lemezkritika

Erős kezdés: Sunset - We Are Eternity

Nehéz nekikezdenem ennek a bemutatónak, hiszen személyesen is ismerem a srácokat és ilyenkor mindig ódzkodom bármit is mondani a munkásságukról. De ha már így alakult, vegyük górcső alá a debütöt, hiszen nincs ezzel túl nagy probléma! Tovább

2017. július 5.

Lemezkritika

Metallica: Hardwired... to Self-Destruct

Metallica: Hardwired... to Self-Destruct (2016) | Hát ezt is megéltük! Hosszú várakozás után végre elérkezett a pillanat és kézben tarthatjuk a 10. Metallica stúdióalbumot. 2016. november 18-án jött a Hardwired... to Self-Destruct. Itt már nincs több találgatás, mostantól maguk a nóták beszélnek! Tovább

2016. november 20.

Lemezkritika

Az év visszatérői: Sum 41: 13 voices

Sum 41: 13 voices (2016) | Amikor 2014-ben azt mondta volna nekem valaki, hogy két év múlva új Sum41 lemezt fogok a kezemben tartani, elküldtem volna melegebb éghajlatra, hogy viccelődik Whibley állapotával. De felállt, és egy kisebb (de annál jobban érezhető) tagcserélgetés után újfent belecsapott a rock bizniszbe. Nem is akárhogy. Tovább

2016. október 17.

Lemezkritika

My Chemical Paramore a The Hellfreaks új lemeze

The Hellfreaks - Astoria (2016) | Egy hosszabb szünet után, teljesen új tagsággal, ráadásul a vízválasztónak számító harmadik lemezzel visszatérni sokszor felér egy öngyilkossággal. No persze nem Shakey Sue-nak, aki még így is jó irányba kormányozza bandáját. Tovább

2016. augusztus 25.

Lemezkritika

Magyar kozmopolita – Ilyen lett a Joystix split lemez

Egyszerre nagyon ismerős, és mégsem az. Képzelj el egy 10 számos „split”, azaz osztott lemezt, tele olyan nótákkal, amik csak úgy belemásznak a füledbe, ismeretlen ismerősként. Tovább

2016. augusztus 24.

Lemezkritika

Nosztalgizmus: Blink182 - California

Blink182 - California (2016) | Öt év, egy alaptag lecserélése, teljesítési kényszer, a rajongók szkeptikus nyomása és kötelező, hangzatos ígéretek. Mindezekkel az előjelekkel nehéz jó lemezt csinálni, hát még ha te vagy a világ legismertebb punkcsapata. Nézzük, Mark, Travis és az újonc Matt Skiba mire mentek a kezükben lévő hatalommal? Tovább

2016. július 28.

Lemezkritika

Önismétlés repetával, deja vu- vel fűszerezve: Architects - Our Gods Have Abandoned Us (2016)

Két éve hozta ki a brit metalcore éllovas a földrengetően sikeres Lost Forever\Lost Together-t, amivel egy csapásra szintet léptek a headlinerség felé. Nagy kérdés volt, hogy innen merre tovább? Hát semerre… Tovább

2016. július 15.

Lemezkritika

Nyugi, Caleb, nyugi!: Beartooth - Aggressive (2016)

Caleb Shomo 2012-ben az Attack Attack élén hozta el az év egyik core lemezét, 2014-ben a szobaprojectből zenekarrá avanzsált Beartooth-debüttel ismételt, most pedig újra itt van és ismét szót kér! Tovább

2016. július 9.

Lemezkritika

Elszállni... Deftones lemezkritika

Deftones - Gore (2016) | A modern metal egén horgonyzó, magányos zászlóshajó a Deftones, hiszen abban az alternatív zenei stílusban, amelyben tevékenykednek, mindenképpen világelsők. Az, hogy senki más nincs mellettük ebben a stílusban, az már egészen más kérdés. Az viszont tagadhatatlan, hogy minden egyes megjelenéssel magasabbra tették a lécet. Eddig. Tovább

2016. július 6.

Lemezkritika

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky