3426 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2013. március 25. | Bertoni

Egyszerű, kedves, emberi – Jake Bugg

Copyright:

Jake Bugg: Jake Bugg | Tavaly októberben jelent meg az akkor még mindössze 18 éves brit üdvöske, Jake Bugg azonos című lemeze. A BBC fiatal felfedezettjére Donovan, Johnny Cash, Jimmy Hendrix, az Oasis, az Arctic Monkeys, az Alice in Chains és mindenek előtt a The Beatles volt hatással. Idén jelölték Brit Awardra is, az új korong pedig április 9-én jelenik majd meg az USA-ban. Lássuk, mivel érdemelte ki ezt a korai elismerést!

A skót és egyesült királyságbeli listák élén áll, Ausztriában és az íreknél a top10-ben szerepel. Eddig számos pozitív kritikát kapott, amelyek többnyire Bugg dalszerzői tehetségét emelik ki. Az indie folk, indie rock kategóriába sorolt lemezen country elemekkel is találkozhatunk, különlegessége pedig talán leginkább egyszerűségében rejlik. Kihasználja a gitár nyújtotta lehetőségeket, viszont jólesően tisztában van Jake hangi adottságainak korlátaival is (például a hajlításokkal és az „elnyújtott ízéssel” szerencsére csínján bánik). Ebből a szempontból talán a Broken a mélypont – a kissé orrhangon való éneklés hátterében előnyös, ha több hangszer viszi a dallamot.

Az első 5-6 dal viszonylag lendületes, bár kétségtelenül erős kezdés a Lightning Bolt – ezt az energiát semelyik másik dal nem tudja nemhogy felülmúlni, de igazán megközelíteni sem. Van egy napfényes, retrós hangulata az egésznek fülbemászó dallamokkal és a hamisítatlan, néhol túlartikulált, jó öreg brit akcentussal. Szépen, de nem túlzóan leköveti a Beatles technikáit, mindeközben mégsem hat elavultnak. Persze néhol elengedhetetlenül klisékbe torkollik az olyan varázsszavak mentén, mint a yesterday, a trouble, vagy a bittersweet. 

Már a Simple As This is kicsit romantikus irányba tereli a dolgot, de még nem nyálas. Zeneileg egyszerű, pontos, nem akarja megváltani a világot – bőven ráér még ezzel. Aztán a Country Song környékén már kezd feltűnni, hogy ugyanabban közegben mozognak a számok, de egyelőre még mindig hoz valami kis újat is, amitől nem válnak unalmassá. A Trouble Town-t hallgatva már azon gondolkoztam, vajon torzítják-e a hangját, mert néhol kicsit irreális, aztán a Ballad Of Mr. Jones sejtelmeskedése már nem annyira tetszett, de szerencsére a Slide szomorkás akkordjai megmentették a helyzetet.

A lemez vége felé kezdett hiányom lenni az elején felvillantott energiából, itt már koncentráltan jöttek a (túlzás nélkül) nyálas dalok. A Someone Told Me lehet szakítós dal, de azért ne sírjunk a szerelemtől, pláne ne csináljunk hülyét magunkból azzal, hogy vissza akarunk kapni egy nőt, aki már mással van… Az így kirajzolódó emberkép már közel sincs ahhoz a napfényes Beatle-höz, aki az elején énekelt. Beigazolódni látszik továbbá, hogy ha lassú dallal zárják le az albumot, az nagyon ritkán sül el jól, még akkor is, ha kellően amerikaias.

Összességében a korong elején olyan érzésed van, mint amikor beülsz a kocsiba, és órákon át vezetsz a széles, poros országúton közben kedélyesen mosolyogva. A végére aztán kifogy a benzin, betérsz egy motelbe, és elalszol a brazil romantikus sorozatokon...Wim Wenders Paris, Texas című filmje megfelelő illusztráció mindehhez...

Bertoni

MyMusic értékelés: 8/10

Jake Bugg (2012, Mercury Records) Jake Bugg tracklista:

1.    Lightning Bolt
2.    Two Fingers
3.    Taste It
4.    Seen It All
5.    Simple As This
6.    Country Song
7.    Broken
8.    Trouble Town
9.    Ballad Of Mr. Jones
10.    Slide
11.    Someone Told Me
12.    Note To Self
13.    Someplace
14.     Fire
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2019. november 16.

Félgőzzel - The Contortionist – Our Bones

The Contortionist – Our Bones (EP, 2019) | 2018 nyarán a PVRIS előtt adott koncertjükkel a srácok maradéktalanul és örökre beírták magukat a szívem közepére, hiszen ezt az éteri, progresszív, dallamos, zseniális zenét egyszerűen képtelenség nem szeretni. Hatalmas kár, hogy az új EP-re ebből a zsenialitásból csak igen keveset pakoltak fel, de természetesen nincs okunk fanyalogni, azért ez még bőven a király kategória. Tovább

2019. november 7.

Dobosnak áll a világ - Anup Sastry – Illuminate (EP, 2019)

Anup Sastry olyan bandákban szerzett magának hírnevet, mint az Intervals, a Skyharbour vagy éppen a Monuments, de dobolt Jeff Loomis mellett is, valamint számtalan drum cover és playthrough videója borzasztja a kezdő dobosokat youtube-on. 2013-ban jelent meg első önálló albuma, amit azóta csak EP-k követnek, de azok rendszeresen, hiszen az Illuminate már a negyedik a sorban. Tovább

2019. július 22.

Gyere pásztor, mutasd, mid van! - Shepherds

Shepherds – Pathfinder (EP, 2018) | Igen rég adósa vagyok már a földijeimnek ezzel a pár sorral, hiszen tavaly ősszel jelent meg a Sheperds debütáló kislemeze, és azóta tologatom magam előtt a cikket. Viszont végre ide is elérkeztem, úgyhogy lássuk, Tatabányán hogy élik a hardcore/metalcore-t a fiatalok, és sikerült-e a Sheperds-nek megtalálnia az ösvényt? Tovább

2019. július 19.

Filmzenét a népnek! - New Found Glory

New Found Glory – From The Screen To Your Stereo 3 (EP, 2019) | Feldolgozáslemezt készíteni mindig lutri, hiszen az eredeti dalok mindig királyak, a feldolgozások meg vagy bejönnek a népnek, vagy megkapod, hogy már megint elbarmoltál valami jót… Szerencsére a NFG már a harmadik karikát futja ebben a pop goes punk versenyben, és eddig még nemigen lőttek mellé. Tovább

2019. július 17.

Minőségi iparosmunka - Of Virtue

Of Virtue – What Defines You (2019) | A michigani kvintett harmadik lemeze mindenképpen előrelépés a korábbiakhoz képest, de előre le is kell szögezni, hogy a What Defines You egy sokszor-hallgatós, érlelődős anyag. Megvannak rajta a direkt slágeres részek ugyanúgy, mint a sokadszorra beütő, megvilágosodós témák. Lássuk! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky