3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. szeptember 26. | Bertoni

Brit elegancia az ősrock hangjain

Copyright:

Mark Knopfler Privateering | Szeptember 3-án a Mercury Records gondozásában jelent meg a brit gitáros, énekes, dalszövegíró, producer és filmzeneszerző Mark Knopfler hetedik szólólemeze Privateering címmel. Stílusában a rockot számos egyéb árnyalattal vegyíti: blues, folk, kelta és ősrock elemek váltják egymást 20 számon keresztül, és minőségi hangszerelés kíséri a már jól ismert, andalítóan kellemes baritont. Vajon mi a titka Knopflernek, hogy még ennyi év után sem lehet igazán megunni?

Az utóbbi időben egyre több 60 feletti zenész bizonyítja, hogy őket nem igazán érdemes nyugdíjazni – Mark Knopfler is ilyen. Számos zenei elismerés (a Grammy-k mellett három életműdíj és még bőven sorolhatnánk) és a közönség, illetve a kritikusok visszajelzései viszik előre immár hetedik albumáig. A Privateering eddig többnyire pozitív visszhangnak örvend, a slágerlistákon pedig vezető helyen van: Hollandiában és Németországban első, az olasz, lengyel, spanyol, svájci mércén második, de nálunk is ott van a legjobb 10 között.

Az ősi hangulatú angol-amerikai dalok többsége nem arra törekszik, hogy az embernek önfeledt szórakozást nyújtson, úgyhogy a zenéből jókedvre vagy lendületre vágyók inkább hallgassanak mondjuk Pinktől egy-egy dalt. Viszont ha kellően kitombolták magukat, azért érdemes belehallgatni, mit is hozott össze ez a kivételesen tehetséges, minden ízében zenész brit pasas, ugyanis lélegzetelállító az az elegancia és profizmus, amivel ezt az agglegényesre formált lemezt megkomponálta.


Az értékelések általában azt emelik ki, hogy egy viszonylag terjedelmes felvételről van szó (a dalok többsége 4-5 perces), ahol a minőségi zene a profik lazaságával van előadva, méghozzá nagyon kellemesen. Ezt mind csak megerősíteni tudom, illetve kiegészíteni azzal, hogy bár nagy meglepetést nem hoz - sem önmagához képest, sem általában -, kétségtelenül van egy sajátos atmoszférája a lemeznek, ami a melankolikus dalokat is kellemessé teszi. Páratlanul sok hangszert vonultat fel, kicsit retro is, és még a néhol unalmasba forduló hullámzásban is képes tetőpontokra érni. A Don't Forget Your Hat irigylésre méltó eleganciával küld el a búsba, és mintha ezzel a gesztussal is egy olyan részét ragadná meg a hagyománynak, az őseinktől kapott viselkedésmintáknak és életlehetőségeknek, amikről nem szokás már megemlékezni. Ilyen képességekkel Knopfler persze megteheti, hogy ne az aktuális divatokkal törődjön, hanem a saját zenei irányait fűzze csokorba, de amíg ez ilyen minőségi válogatást eredményez, azt hiszem, senki nem róhatja fel neki.

MyMusic értékelés: 8/10

Bertoni

Mark Knopfler Privateering (2012, Mercury) tracklista
:

Disc1
1.    "Redbud Tree" – 3:19
2.    "Haul Away" – 4:01
3.    "Don't Forget Your Hat" – 5:15
4.    "Privateering" – 6:19
5.    "Miss You Blues" – 4:18
6.    "Corned Beef City" – 3:32
7.    "Go, Love" – 4:52
8.    "Hot or What" – 4:54
9.    "Yon Two Crows" – 4:26
10.    "Seattle" – 4:17

Disc2
1.    "Kingdom of Gold" – 5:22
2.    "Got to Have Something" – 4:01
3.    "Radio City Serenade" – 5:13
4.    "I Used to Could" – 3:36
5.    "Gator Blood" – 4:15
6.    "Bluebird" – 3:27
7.    "Dream of the Drowned Submariner" – 4:57
8.    "Blood and Water" – 5:19
9.    "Today Is Okay" – 4:45
10.    "After the Bean Stalk" – 3:54
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

2020. július 15.

A nyár íze! | New Found Glory - Forever + Ever x Infinity

New Found Glory - Forever + Ever x Infinity (2020) | Nem tétlenkednek a floridai punkok, hiszen a tavalyi feldolgozáslemez után máris itt a soron következő, teljes értékű NFG korong. Úgyhogy itt az ideje, hogy előkapjuk a képzeletbeli szörfdeszkát, shortra vetkőzzünk és nekiszaladjunk az óceánnak, arccal a legnagyobb hullám felé. Tovább

2020. július 10.

A nyúl üregében | Code Orange - Underneath

Code Orange - Underneath (2020) | Ha van még új út a kemény zenében és a metalban, akkor nagy valószínűséggel a Code Orange áll ma az egyik legközelebb ahhoz, hogy ezt az utat megtalálja. Az Underneath egy olyan utazás, ami az első pillanattól az utolsóig kétségek között tart azt illetően, hogy mi rejlik a következő sarkon és mit hallasz majd a következő ütemben. Tovább

2020. július 6.

Egy kicsit a mélyre kérhetnék? | Reflections - Willow

Reflections - Willow (2020) | Öt év várakozás - amelyből hármat hiátusban töltött a banda - jött ki új anyaggal a minnesotai illetőségű progresszív metalcore-ban utazó Reflections, mi pedig száz százalékig nem voltunk felkészülve arra, amit a Willow tartogat! Durvább, mélyebb, progosabb, ijesztőbb, mégis sokkal egységesebb, mint amit eddig valaha hoztak a srácok.
  Tovább

2020. július 1.

TÚMÁCS | Heaven Shall Burn – Of Truth And Sacrefice

Heaven Shall Burn – Of Truth And Sacrefice (2020) | Négy év lemezszünet és két év alkotói szabadság után a német metalbrigád nem kisebb vállalásba fogott, minthogy egy majd’ 100 perces duplalemezzel gyalulják le a hallgatók hallójáratait, miközben elsztorizgatnak életről, halálról, a bolygónkról, az emberiségről és természetesen a gyarlóságról, a nagybetűs ellenségről magáról. Vagyis magunkról, ugyebár… Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky