3426 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. május 3. | bognarp

Csak az élők érzik a fájdalmat: A Spiritualized új albuma 

Copyright:

Spiritualized: Sweet Heart Sweet Light | Az immár majdnem két évtizedes zenei múltra visszatekintő Spiritualized a 2008-as Songs in A&E után négy évvel új albummal jelentkezett, ami a zenekar folyamatos fejlődését ismét kissé új irányba terelte a Sweet Heart Sweet Light-al. 

Jason Pierce a 80-as és 90-es évek egyik legfontosabb neo-pszichedelikus, space rock formációját a Spacemen 3-t hagyta el a kilencvenes évek elején, hogy a zenekar hangzásvilágát és zenei hagyományait folytassa, illetve teljesítse ki a teljesen saját képére formált Spiritualized vezetőjeként. Jason Pierce zenei öröksége egyáltalán nem esik távol a Spacemen 3 szellemiségétől: a zenélés, mint olyan, egyfajta menekülés, elszökés a világ dolgai elől, ami jelen esetben pedig pont az űrben talál menedéket a világ és az emberiség gondjai elől. A Stooges, a Cramps, Lou Reed és a rock ’n’ roll szeretete vezeti őt eme út keresésében, ahol ugyanúgy megfér egymás mellett a doo-wop és a bluesos kísérletezés, ahogy az emelkedett gospeles kórusok és az experimentális, droneos instrumentális révedezések. A Spacemen 3-tól való elszakadás egyik határozott előnye, hogy Jason Pierce szakított a Beatles-es hagyományokkal és olyan zenei kísérletezésbe kezdett, melyet nem egészen biztos, hogy élőben is reprodukálni tudna (bár mint az később kiderült igenis tudja).
 
Ha csak úgy sebtében visszatekintünk az eddigi fontosnak tartott Spiritualized lemezekre, mindjárt nyilvánvalóvá válik, hogy Jason Pierce minden egyes albumot más és más módszerrel, hangulatban és céllal írt meg. Először is ott van a 92-es Lazer Guided Melodies, ami a lebegős, utazós és mégis visszafogott szinte ambientes space rockjával egyfajta újragondolása volt a Spacemen 3 örökségének. Majd a kritikusok által agyondicsért 97-es Ladies & Gentlemen…We Are Floating in Space, ami mind hangszerelésben és hangulatilag is kiteljesedett és érettebb, egy zeneileg továbbfejlődött változata volt Pierce eddigi munkájának, amit a 2008-as Songs in A&E egyszerűségével adott fel. A Songs in A&E egy szál akusztikus gitáron íródott pop dalok gyűjteménye, amin Pierce visszatér a pop egyszerűségébe és biztonságába. Ennek szellemiségében, illetve ezt a formát követve készült el az új Sweet Heart Sweet Light album is, ami ennek ellenére más mondanivalóval, illetve mégiscsak más szerkezettel ismét egy új aspektusát adja a Spiritualized életműnek.
 
Az album elkészülésének körülményei enyhén szólva sem voltak ideálisak, ugyanis Pierce már 2005 óta a legkülönfélébb betegségekben szenved, ami az album keverése alatt sem volt másként. A kemoterápiás gyógyszerek és gyógymódok megmérgezték Pierce agyát, amire válaszul csak annyit tudott mondani, hogy Huh?, ami aztán később az album borítójára is rákerült. Ez a fajta kezelés által leszedált reményvesztettség néha-néha felbukkan az albumon is, de túlzás lenne azt állítani, hogy ez jelentős mértékben rányomta volna bélyegét az összképre. A Sweet Heart Sweet Light egy emelkedett hangvételű és hangulatú album, semmi nyoma nincs depressziónak vagy nyomottságnak leszámítva néha a szövegeket. Pierce szövegei gyakran csapnak át súlyosabb és sötétebb témákba, mint azt a zene hangulata alapján gondolnánk, gyakran enged meg magának olyan sorokat is, mint „ Néha azt kívánom bárcsak halott lennék/Mert csak az élők érzik a fájdalmat.”. Pierce elkötelezetten énekli dalait nőkről, halálról, tűzről, szabadságról és istenről. Istenről eddigi karrierje során is sokat hallottunk tőle, holott Pierce nem tartja magát vallásosnak és nem hisz semmi féle isten létezésében, mégis fontosnak tartja az istennel való párbeszédet. Pierce érdeklődése jóval tovább nyúl holmi istenhez való fohászkodásnál, az ember érdekli őt a törékeny halandóságával. Ez a jókora humanizmus nyilvánul meg istennel való párbeszédeiben, fohászaiban. Nem elhanyagolható persze az a tény sem, hogy Pierce elkötelezett doo-wop és gospel rajongó, ahol a témaválasztás is egyértelműen könnyen kapcsolatba hozható istennel. 
 
Az albumkezdő Hey Jane a Ladies&Gentlemen…-es időket idézi vissza a maga emelkedettségével és kórusaival, rockos húzásával. Majd előjönnek Pierce soulos témaválasztásai a Little Girlben és az I Am What I Amben. Az albumon végig jelen vannak az eddig is különösen jóleső érzést okozó szimfonikus magasságokat hirdető vonósok, kórusok. A lemez befejező száma a So Long You Pretty Things egy gyönyörűen eltalált búcsúzó dal, amiben Pierce jelképesen is elbúcsúzik és egyben dicshimnuszt zeng a rock’n’rollos álmairól. Végül ebben a dalban kap szerepet Pierce kislánya Poppy pár sor erejéig. A Sweet Heart Sweet Light egy megható és rendkívül felemelő album halálról, pusztításról és még sok minden másról emelkedett hangszerelésben, a rock’n’roll jegyében némi gospeles áhítattal nyakon öntve.
 
MyMusic értékelés: 8/10
 
Spiritualized – Sweet Heart Sweet Light (Fat Possum, 2012)
 
1. "Huh? (Intro)"
2. "Hey Jane"
3. "Little Girl" 
4. "Get What You Deserve"
5. "Too Late"
6. "Headin' for the Top Now"
7. "Freedom"
8. "I Am What I Am" 
9. "Mary"
10. "Life Is a Problem" 
11. "So Long You Pretty Thing"
 
bognarp

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2019. december 20.

Érzelmi hullámvasút | Acres – Lonely World

Acres – Lonely World 2019 | Bár már 2011 óta aktív bandának számít az angliai Acres, mégis 2019-ig kellett várni a nagylemezes debütálásra. Ez az idő kellett ahhoz, hogy addig érleljék a srácok a dalokat, amíg egy érzelmi atombomba erősségével tudják ránk szabadítani a Lonely World-öt. Jelentem, sikerült! Tovább

2019. december 17.

Gondolkodj! - Stray From The Path – Internal Atomics

Stray From The Path – Internal Atomics 2019 | Kilencedik lemezét gurította piacra a new yorki illetőségű Stray From The Path idén, az Internal Atomics pedig minden, amiért valaha is hallgattuk ezt a bandát. A keménység, a düh, a harag, a szövegek, az energia, a hangzás, a kreatív zenei megoldások, a változatosság… egyszerűen minden annyira a helyén van, hogy nehéz lenne belekötni. Tovább

2019. november 16.

Félgőzzel - The Contortionist – Our Bones

The Contortionist – Our Bones (EP, 2019) | 2018 nyarán a PVRIS előtt adott koncertjükkel a srácok maradéktalanul és örökre beírták magukat a szívem közepére, hiszen ezt az éteri, progresszív, dallamos, zseniális zenét egyszerűen képtelenség nem szeretni. Hatalmas kár, hogy az új EP-re ebből a zsenialitásból csak igen keveset pakoltak fel, de természetesen nincs okunk fanyalogni, azért ez még bőven a király kategória. Tovább

2019. november 7.

Dobosnak áll a világ - Anup Sastry – Illuminate (EP, 2019)

Anup Sastry olyan bandákban szerzett magának hírnevet, mint az Intervals, a Skyharbour vagy éppen a Monuments, de dobolt Jeff Loomis mellett is, valamint számtalan drum cover és playthrough videója borzasztja a kezdő dobosokat youtube-on. 2013-ban jelent meg első önálló albuma, amit azóta csak EP-k követnek, de azok rendszeresen, hiszen az Illuminate már a negyedik a sorban. Tovább

2019. július 22.

Gyere pásztor, mutasd, mid van! - Shepherds

Shepherds – Pathfinder (EP, 2018) | Igen rég adósa vagyok már a földijeimnek ezzel a pár sorral, hiszen tavaly ősszel jelent meg a Sheperds debütáló kislemeze, és azóta tologatom magam előtt a cikket. Viszont végre ide is elérkeztem, úgyhogy lássuk, Tatabányán hogy élik a hardcore/metalcore-t a fiatalok, és sikerült-e a Sheperds-nek megtalálnia az ösvényt? Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky