Időtálló ötletek Leonard Cohentől

Leonard Cohen: Old Ideas | Bár már 77 éves, a kora még mindig nem érződik rajta. Lehet, hogy lassacskán – 7 év alatt – készült el Leonard Cohen legújabb albuma, mégis sikerült egy kiváló anyagot összehoznia, tizenkettedszer is. Azért azt nem mondanám, hogy pörgős számok vannak a január 30-án megjelenő korongon; azt sem, hogy nem éreztem úgy, mintha egy fantasztikus, szívekig hatoló hangú ember dúdolgatna nekem. De azt mindenképp kijelentem, hogy hangulatos és színvonalas az Old Ideas című album.

Mit is mondhatnék Leonard Cohen-ről és az „Old Ideas”-ról? Öblös, mély de barátságos orgánum, kedves, nyugodt számok, hangulatos dallamok, egyszerű, de tartalmas sorok. Ennyivel röviden el is intézhetném, de nézzük meg részletesebben is azt, hogy az album milyen benyomásokat hagyott!

Számomra inkább olyannak tűnik a zenéje, mint egy kellemes beszélgetés egy sokat tapasztalt, tehetséges, bölcs és érdekes úrral. Valahogy így működik a lemez: ez az igazán lélektől lélekig érzés! Az vitathatatlan, hogy Cohen a legmélyebb érzelmeit szedte elő, azért hogy a hallgató is vele lebeghessen a gondolatok, dallamok magasra repítő szárnyán. Leonard Cohen a tíz szám során sok mindenbe beavat, van közte szerelem, csalódások, érzések és előkerül az életfilozófia témája is; mindezt kissé melankolikus szájízű, lassú, mesélős, de optimizmusra is alapot adó stílusban. Talán az sem túlzás, ha azt mondom, hogy időnként úgy adja át a dalokat, hogy közben fájdalmat sugároz, de egyszerre reményt is nyújt felém. A vokálok ráerősítenek erre az impresszióra, például ez jelenik meg az „Anyhow”-ban is, ahol gyönyörűen olvad össze Cohen szólama a vokálokkal.

Cohen rekedtes hangja érdekessé teszi az albumot, és az is feltűnik, hogy nem mindennap hallok ilyen minőségi, jó zenét. Viszont ha nem is ajánlom minden helyzetre zenei aláfestésnek (buli előtti felpörgésre mondjuk pláne nem), az újrahallgatásával én biztos nem fogok túl sokáig várni!

MyMusic értékelés: 8/10

Leonard Cohen: Old Ideas (Sony Music, 2012)

1. Going Home

2. Amen

3. Show Me The Place

4. The Darkness

5. Anyhow

6. Crazy To Love You

7. Come Healing

8. Banjo

9. Lullaby

10. Different Sides

Bea

cimkék
- 2012, lemez, lemezkritika, Leonard Cohen

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább