Pszichedelikus üzenetek a Mennyből - Explosions in the Sky

Explosions in the Sky: Take Care, Take Care, Take Care | Post-rockról írni mindig hálás feladat. Azon kevés műfajok egyike, melyeket nemigen lehet elrontani. Elszállt, pszichedelikus gitártémák, némi dob, fejhangon előadott vokál, bár ez utóbbi nem szükséges kelléke az elegynek. Az Explosions in the Sky új lemezével nem tért el nagyi receptjétől.

share
kapcsolódó linkek
- Explosions in the Sky
kapcsolódó cikkek

A texasi banda kisebb-nagyobb szünetekkel, de folyamatosan termeli ki saját szellemi termékét immáron 12 éve. Valahogy úgy tudom elképzelni, hogy Mark Smith ranchén összeül a banda, betolnak a nyugágyon pár sört, miközben a naplementét sasolják, majd a marihuánafüst által ellepett tábortűz mellett előkapják hangszereiket, és szállítják a jobbnál jobb elszállós témákat.

A post-rock egyben hálás műfaj is, hiszen nem szükséges a hallgatásához gyakorlatilag semmilyen tudatmódosító szer, anélkül is beüt. Ezt tapasztalhatja is a kedves hallgató akkor, mikor egy magányos estén, mikor nem lóg a nyakán se a pasija/nője, az izzadságszagú zokni is lekerült a lábról, a macska is alszik már, és betolja az EITS Take care, Take care,Take Care című albumát. Csak hátra kell dőlni, és vizuzni egyet. Nem is lehet a lemezről kiragadni egy számot se, melyről azt mondanám ez jobb, ütősebb, míg a másik gyengébb. Hiába szerepel rajta hat szám (melyek hossza átlagosan 8 perc), az egész album egy komplex egységet alkot, mondhatni, üresjáratok nélkül.

Bár az Explosions in the Sky kevésbé elszállósabb és katartikusabb, mint az ír God is an Astronaut, és kevésbé elborult témákkal dolgozik, mint az amúgy frenetikus Sigur Rós, de csalódást nem fog okozni. Nem az egyszer hallgatható lemezek közé sorolható. Már az első hallásra belopja magát az ember szívébe, s minél többször lejátssza az ember, annál több értéket fedez fel benne. Persze kell hozzá egy alaphangulat is. Nyáron, 50 fokban a 7-es buszon inkább hentesmetált ajánlunk az idegek lenyugtatására, de saját magunk analizására a pamlagon mindenképp ezt.

Szerettem volna valami negatívat is írni, hogy kicsit túl hosszúra sikeredett a lemez, meg itt-ott egysíkú, de már elmúlt.

MyMusic értékelés: 8/10

Explosions in the Sky: Take Care, Take Care, Take Care (Sonic Ranch, 2011)

Tracklist:
1. Last Known Surroundings
2. Human Qualities
3. Trembling Hands
4. Be Comfortable, Creature
5. Postcard from 1952
6. Let Me Back In

Drakulady

cimkék
- Explosions in the Sky, lemezkritika, psychedelic

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Continuer

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Continuer

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Continuer

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Continuer

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Continuer