3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2013. november 3. | Jam

Dangerkids: Collapse - Szép próbálkozás volt, de sajna gyenge

Copyright:

Dangerkids: Collapse | Megtalálni azt a piaci rést, ahol az ember érvényesülhet, nagyon nehéz manapság. Viszont ha valaki megtalálja, akkor még ki is kéne használni a lehetőséget, hogy a minőségre se lehessen panaszkodni. Nos, a Dangerkids a lehetőség felismeréséig legalább eljutott...

A 2000-es évek eleje óta haldoklik a nu-metal, ez senki előtt nem titok. Mindemellett azonban vannak még olyan zenekarok, akik próbálkoznak a témából újat és a lehetőségekhez mérten egyedit letenni az asztalra és akiknek ez sikerül, azoknak főhajtás. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: a Limp Bizkit Gold Cobrája és a P.O.D. Murdered Love-ja egyértelmű bizonyítéka annak, hogy lehet még domborítani a műfajban, csak nagyon kitartónak kell lenni. 

Ja és a Hollywood Undead-et se feledjük, az első olyan bandát a Linkin Park poposodása óta, akik egy kicsit is be tudták tölteni a nagy előd által hagyott űrt. A Dangerkids pedig, nem is titkoltan, azzal a szándékkal jött létre, hogy a HybridTheory és a Meteora nyomdokain érvényesüljék a zeneipar ingoványos talaján. Abba viszont nem gondoltak bele, hogy ehhez két dolgot kellett volna minimum elkerülni: az egyik, hogy samplerek nélkül próbálnak fogós effekteket készíteni, a másik, hogy leszerződnek a Rise Recordshoz.

Amikor először hallottam a promódalokat a srácoktól, majdhogynem merevedésem volt, hiszen tagadhatatlan: a Crawling, az In the End, a Numb (nem sorolom el az egész LP diszkográfiát) olyan nyomot hagytak bennem 10 évvel ezelőtt, amely azóta is lemoshatatlan. Így tehát öröm volt nézni, hogy vannak akik vállalkoznak erre a feladatra és szomorúság konstatálni, hogy nem jön össze nekik.

Persze, borítékolható lett volna a dolog, hiszen Shinoda egy zseni, Chester pedig egy Isten adta tehetség. És mivel ők ketten a LP legfőbb védjegyei és agyai, pont hogy őket kellett volna utánozni, ha már nyilvánvalóan az ő hátszelükkel kívánnak a gyerekek sikereket elérni. Ez viszont nem sikerült, így egy Linkin Park-Dead by April szerelemgyümölccsel van dolgunk, amely három szám után ellaposodik (ez a három dal viszont zseniális a maga nemében és éppen emiatt tűnnek a többiek szürkének. A Light Escapes-ről, az Unmade-ről és a We're all in Danger-ről van szó), önmagát ismétli és felvonultatja az összes klisét, amely a Rise Recordsos bandáktól orrba-szájba folyik, számolatlanul.

A rap jó, ezt el kell ismerni (ezért maximális taps jár), az effektek nem túl élvezetesek (kisebb kreativitás-hiány lépett fel ezen a téren), a core-elemek sablonosak. Az énekdallamok viszont jók, bár ellaposodnak és unalmassá válnak. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy az év kihagyott ziccere ez a lemez, amely egyből klasszikust csinálhatott volna a bandából, így viszont csak egy erőtlen, szavatosság nélküli korongot kaptunk, amelyből persze befolyik némi pénzmag a következőhöz, de ennél többet kár lenne rá áldozni. Gyakorlatilag egy korrekt iparosmunka. Viszont az Unmade-re egy klipet kérnék, mert az a dal kenterbe veri az egész lemezt! 

 

A MyMusic értékelése: 5/10

 

Jam

 

Dangerkids - Collapse (2013)

01 - Countdown 

02 - Light Escapes 

03 - Hostage 

04 - We're all in Danger 

05 - Waking Up 

06 - Destroy Yourself 

07 - Unmade 

08 - Where the Sky Breaks 

09 - Paper Thin 

10 - Fractions 

11 - Dust 

12 - Cut me Out

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky