A meditációs albumok kérdése - Laár András

Laár András - Tündértantra 2 | A 2009-es első rész sikerein felbuzdulva Laár András elkészítette az újabb meditációs albumnak szánt Tündértantra második részét, amelyhez ugyan le kell menni alfába, de ott meg már nem működnek az agytekervények, szóval túl sok okosat nehéz lenne róla írni.

megosztás
kapcsolódó cikkek
- Az év lemeze? Paramore
- Önkoppintásból ötös - 30 Seconds To Mars

Még jó, hogy nem is ezzel az indíttatással született ez az album, hiszen a spiritualista, önmagunk belső világába kalauzoló lemez elsődleges feladata a stressz oldás. Sanszosan gyanítom, hogy ez mindenkin működik, kivéve az újságírón, aki kritikát szeretne írni a lemezről. Ugyanis: ha nem megyek le alfába, akkor képtelen vagyok koncentrálni a lényegére, ha lemegyek alfába, akkor elalszom. Így engem inkább stresszelt a dolog, szóval nem én vagyok a célközönség, ezt elsőre is beláttam. Aztán persze nekifutottam még néhányszor, hiszen magával a zenével nincsen gond: a kis finom hangszerek, a hindu dallamvilág és a mantrázás (- "Mantrázok." - "Mi a gyíkot rázol???" – remélem, mindenkinek megvan a klasszikus...) mind-mind kellően egybe vannak fogva. Persze, mondhatnám azt, hogy tulajdonképpen 80 percen keresztül tök ugyanazt hallhatjuk, de mivel ennek pont az a lényege, hogy egy adott állapotban tartsa az ember szürkeállományát, így ezt nem róhatom fel negatívumként. (Viszont nekem túl pozitív sem lett, ugyanis néhányszor azért sikerült belealudni...)

A dalok két csoportba oszthatóak: van nekünk 5 megzenésített, tradicionális mantránk, amely 7 dalban lett kifejtve, ugyanis Az Egyetemes Jóakarat mantrája (Om Mani Peme Hung!), grandiózussága okán, három dalban bontakozik ki. Emellett pedig van még nekünk 5 saját Laár szerzeményünk, amelyek onnan ismerhetőek fel, hogy magyar nyelven vannak énekelve a hindi és a szanszkrit helyett. Egyébként zeneileg teljesen beilleszkednek a homogén egészbe. Kiemelném az album záró tételét, melyet András a legifjabb Laár-nak, Budának írt. A gesztus mindenképpen dicsérendő.

Összességében azt tudom mondani, hogy aki vevő az ilyesfajta önnyugtatásra, és esetleg nem áll tőle távol Buddha, a mantrázás, vagy éppen az ambientes, relaxációs zenék, azok tegyenek vele egy próbát. Sajnos, természetemből fakadóan, én nem igazán tudtam mit kezdeni az egésszel anélkül, hogy ne hallgattam volna meg utána egy Trivium albumot. Remélem, ez nem minősül kultúrbarbárságnak!

Jam

A MyMusic értékelése: 6/10

Laár András: Tündértantra (2012 CLS) tracklista:

01 - A Gajatri Mantra
02 - Tűzhimnusz
03 - Az Egyetemes Jóakarat Mantrája (Om Mani Peme Hung!) - 1. rész
04 - Sákjamuni Buddha Mantrája
05 - Om Mani Peme Hung! - 2. rész
06 - A Női Buddha - Tárá - Mantrája
07 - Om Mani Peme Hung! - 3. rész
08 - A Gyógyító Buddha Mantrája
09 - Boszorkánylepke
10 - Fairy March (Laár meets Zoohacker)
11 - Minden-Isten
12 - Budának az első időkről

cimkék
- 2013, ambient, cls, laár andrás, lemezkritika, új album

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább