3427 zenekar 12457 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2013. április 19. | Jam

Az év lemezét hozta össze a Fall Out Boy!

Copyright:

Fall Out Boy: Save Rock 'n Roll | A több mint három éves hiátus után gyakorlatilag a semmiből bukkant fel újra a FOB legénysége, akik két hónap alatt kiadták a lemezt, legyártottak néhány klipet és megszerveztek pár turnét. Most csak a lemezzel foglalkozunk bővebben, de mindent összevetve csak annyit: na, így kell visszatérni!

Sok atrocitás érte a bandát amiatt, hogy hogyan lehet Save Rock’ n Roll egy olyan album címe, amely már köszönőviszonyban sincs a rockzenével? Meg hogy minek pakolják tele a zenét elektronikus zajokkal, és kacsintgatnak szerteszét a zenei szélrózsa minden irányába? Megmondom miért: azért, hogy aztán letegyék nekünk az asztalra 2013 egyik legjobb lemezét, amelyen a 11 dalból 11 lesz akkora sláger, hogy ki kell bontani az ajtókeretet, hogy beférjen a házibuliba... Nem tudom, lehet, hogy velem van a baj, de szerintem a Fall Out Boy sohasem volt rockzenekar, így a folyamatos fejlődés mellett azt, hogy változtak az évek során, én maximálisan el tudom nézni. Mint ahogy el tudtam nézni a tragikus sorsú My Chemical Romance-nek, a személyes kedvenc 30 Seconds to Mars-nak vagy éppen a Linkin Parknak. Nincs azzal semmi baj, ha hangszerparkot vált egy banda, ha megmarad az esszenciája, amitől önmaga marad. A Fall Out Boy pedig még ma is ugyanúgy Fall Out Boy, mint 10 évvel ezelőtt.

Szóval visszatérve a zenére: zseniális. Gyakorlatilag ezzel az egyetlen szóval le lehetne zárni az egész kritikát, odaírnám a végére, hogy 10/10, aztán mehetnék vissza újra meghallgatni a lemezt. De, hogy ne maradjak senki adósa, kicsit mélyebben is belevájtam magam a dolgokba. A zenéről annyit, hogy a hegedűtől a zongorán át az elektromos dobszerkótól a különböző számítógépes effektekig minden megtalálható a dalokban. Viszont ezeknek egy olyan egyvelegét kapjuk a klasszikus hangszerekkel karon öltve, amely mutatja, hogy a végletekig kigondolt és tökéletesen kivitelezett munkával van dolgunk. Emellett pedig, ha egy kicsit mélyebbre ásunk a Youtube tengerében, akkor megtalálhatunk néhány dalt az új lemezről élőben vagy éppen egy szál akusztikus gitárral előadva, amely azt hivatott bebizonyítani, hogy mindenféle elektronika nélkül, puritán valóságukban is zseniálisak a dalok...

Ennek legnagyobb alátámasztása és egyben oka természetesen Patrick hangja, amely egész egyszerűen párját ritkítja a világon. Ha mutat még egy olyan embert valaki, aki ekkora hanggal rendelkezik, amit ilyen jól ki is tud használni, akkor tegye, mert én nem ismerek ilyet... A FOB lemezek egyébként is jól mutatják, hogy az úriember hogyan fejlődött időről időre, aminek eredményeként idáig jutott, hogy 2013-ban még mindig meg tudja fejelni a saját munkásságát pár váratlan húzással. Ráadásul ezeknek a húzásoknak most csak a fele szól arról, hogy jobban énekel, mint valaha és arról, hogy több fejhangot használ, mint egész életében összesen. A másik fele arról szól, hogy a háttérbe tud vonulni, hogy átadja a terepet zenészkollégáinak, megosztozik a vokálon Pete-tel, Joe-val, sőt még Andy-vel is, aki a dobok mögül segít be a csordavokáloknál.

Apropó vokálok: minden dal tartalmaz olyan visszatérő motívumokat, amelytől egyedi és nagyszabású lesz. Persze azért olyan messzire nem mentek, mint Jared Leto a This is War elkészítésénél, hogy rajongók hangját keverték a lemezre, de hogy sokat hallgatták ezt a 30 Seconds to Mars albumot, arra nagy tétben mernék fogadni. Amely egyébként nem is baj, hiszen ezen dallamok nélkül ez a lemez fele ennyire sem lenne jó. Ami pedig a vendégművészeket illeti: a lemez leglassabb dalában, a Just One Yesterday-ben Foxes-vokált hallhatunk, a rap és hip-hop vonalat a The Mighty Fall-ban Big Sean, a Rat a Tat-ben pedig Courtney Love képviseli, míg a lemez epikus címadó dalához kölcsönkérték Elton John ének- és zongoratudományát, valamint a Scooter női gépénekesét... Ha pedig még így sem lenne elég színes az összegzés, akkor ott a Young Volcanoes, amely minden tábortűz körül fel fog csendülni a jövőben. Különben lemondok!

Egyszerűen nem tudok belekötni semmibe. Hiába hittem azt a Miss Missing You intrójánál, hogy Magnum mindjárt befarol a piros Ferrarijával, hiába a sok elektronika vagy éppen a megkérdőjelezhető vendégművészek... nekem ezekkel együtt is eddig ez az év lemeze. Nem is nagyon hiszem, hogy bármi is lekörözi majd. Aki meg nem hiszi, az járjon utána, aztán a szívem meg erre van, ide tessék a köveket dobálni...

 



A MyMusic értékelése: 10/10

Fall Out Boy: Save Rock ’n Roll (2013, Island)

Tracklista:

01 - The Phoenix
02 - My songs know what you did in the dark
03 - Alone togheter
04 - Where did the party go
05 - Just one yesterday (feat. Foxes)
06 - The mighty fall (feat. Big Sean)
07 - Miss missing you
08 - Death valley
09 - Young volcanoes
10 - Rat a tat (feat. Courtney Love)
11 - Save Rock n Roll (feat. Elton John)

Jam
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky