99% tánc + 1% relax = 100% tavasz - SKA-P

SKA-P: 99% | Spanyol punkzene. A kifejezés szinte értelmezhetetlen, hiszen legtöbbször a gitározó, bajszos-sombrerós, pocakos emberkék jelennek meg az ember fejében, ha spanyolokra gondol. De úgy tűnik, van élet El Mariachin túl is – az SKA-P legújabb lemeze újraírja a sztereotípiákat!

share
kapcsolódó linkek
- Ska-P
- Sziget Fesztivál
kapcsolódó cikkek
- Bulizivatar vonul át a Szigeten

1994-ben alakult a kontinens legnépszerűbbnek számító spanyol punk együttese, az SKA-P. 2005 és 2008 között szünetet tartottak ugyan, de azóta úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben. Visszatérő lemezük után bejárták Európa déli részét és Latin-Amerika országait, 2013. március 5-én pedig vadiúj anyaggal rukkoltak elő, amit nyáron a Szigeten a hazai közönség is élőben élvezhet majd. Tipikusan bulizós zenéről van szó, ami akusztikus, ska, reggae, rock és punk elemek vegyítéséből jött létre. Az egységet a dalok hasonló szerkezete biztosítja: jó felvezető részek és filmes zárások keretezik a sodró lendületű szerzeményeket.

Már az első szám hozza az őrületet és az egész lemez hangvételére jellemző játékosságot. Szerintem ez a mentalitás illik leginkább hozzájuk: a rock túl kemény, a pop túl nyálas, de a műfajkeverésben tökéletesen kijön a pörgés és a napfény egyaránt. A súlyosabb dalokat általában valami könnyed hangvételű követi, így a számsorrend nem lesz unalmas. Az összhangzás abszolút ötös - a már bevált zenei fogásokat egyedi ötletekkel egészítik ki. Ugyanannak a dalnak sokszor több arca is van, meg tud lepni, és a mondanivalónak sincsenek híján – hát kell ennél több?

Persze a humor mögött sokszor ott a társadalombírálat is: nincsenek túlságosan kibékülve a világ dolgaival. A céltalan bolyongásról énekelve dühös szótagolásba csap át a szöveg a Bajo Vigilanciában. Utána persze a Maquis már megnyugtató, romantikus gitárszólamokat hoz, de hamarosan itt is a harc és ellenállás területére evezünk. Sok hangszert variálnak, és minden stílusban meg tudják találni a számukra legmegfelelőbb hangnemet. A 99% egy olyan album, amit az ember nem egyszer hallgat végig, hanem naponta többször is benyomja a lejátszás gombot, már csak azért is, hogy kicsit előbbre hozza a tavaszt.

Bertoni

MyMusic értékelés: 10/10

SKA-P: 99% (2013, RCA Records) tracklista:

1. Full gas

2. Canto a la Rebelion

3. Ciudadano Papagayo

4. Pandemia, S.L.

5. Se Acabo

6. Ska-Pa

7. Marinaleda

8. Ali Baba

9. Victoria

10. Bajo Vigilancia

11. Maquis

12. Oniomanos

13. ¿quienes Sois?

14. Radio Falacia

15. África Agónica

cimkék
- 2013, lemez, lemezkritika, punk, ska, SKA-P, új album

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Continuer

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Continuer

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Continuer

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Continuer

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Continuer