Nincsenek véletlenek! Odett

Odett: Hanyatt, homlok, egyenes | Odett második albumának, a „Hanyatt, homlok, egyenes” lemezbemutató koncertjén már megízlelhettük az új számokat, de most nyugodtabb körülmények között is magunkévá tettük a 10 számos anyagot.

Odettel kicsit viszontagságos a helyzetem. Talán nem vagyok egyedül ezzel, hiszen aki nem szeret bele azonnal az energiabomba énekesnőbe, az talán sokáig nem tudja hova tenni őt.

Odett munkásságára különleges hang és furcsa szövegek jellemzőek. Így vágtam bele második lemezének a hallgatásába. Amikor elkezdődött a „Hanyatt, homlok, egyenes”, meglepődtem, mert előrevetítette, hogy egy szerethető tracklist fog következni. Ismert számokból sincs hiány: a „Van az a pillanat” például rögtön hangulatba hoz. Slágeres, könnyed, popos, összességében jó dobás. A „Vesztőhely” és a hetek óta több rádióban is Toplistás „Hanyatt” sem csengett idegenként, ezeket sem kell bemutatni senkinek.

Az albumon a hangszerelés nem törekszik feltétlenül az előtérbe, leginkább a nem túl feltűnő, kicsit észrevétlen háttér szerepét tölti be. Az olyan szövegrészletek még mindig kicsit befogadhatatlanok számomra, mint a „tüsszents rám, fertőzz meg, és akkor én is megfertőzlek”. Hasonlóképp éreztem a „Neked a vesztesek tetszenek, tehát én vesztes leszek” esetén is. Valahogy ez a szövegvilág egy fiatal és csinos nő szájából kicsit hiteltelennek hat.

Kíváncsian vártam az egyetlen angol nyelvű számot a lemezen, a „Reach out”-ot. És ez a dal ki is érdemelte a kedvenc jelzőt. Itt a többitől eltérő hangszereléssel találkozhatunk, meg is töri az egységet. Elektronikus, már-már kicsit zajos alap határozza meg a számot, ami nagyon jól passzol Odett hangjához. Sajnos csak 1:50-ig tart, pedig még el lehetne hallgatni egy darabig. Ha Odett ebbe az irányba fejlődik tovább, az nagy sikereket tartogathat számára a jövőben. Ebben a dalban éreztem azt, hogy tökéletesen egymásra talált a hang és a zene, olyan, mintha Odett ebben a számban nem viselné a szerepeket, azt hogy „jaj, de aranyos kislány”, hanem ledobná a maszkokat, és azt adná, ami ő maga.

Végül a „Miért kell komolyan" remixe levezetésnek pont megfelel. Az anyag kellemes, sokszor meghallgatható, nem zaklat fel, de szórakoztat. Mint tudjuk, Odett jó előadó, ezért koncerten is érdemes meghallgatni a „Hagyatt, homlok, egyenes”-t.

Anikó

MyMusic.hu értékelés: 7/10

Odett: Hanyatt, homlok, egyenes (1G Records, 2011)

1.Miért Kell Komolyan

2.Vesztőhely (2011)

3.Könnyűbúvár

4.Van Az A Pillanat

5.Rablók6.Hanyatt (2011)

.Megbocsát

8.Nem Vagyok Beoltva (2011)

9.Reach Out

10.Miért Kell Komolyan (Kuriouss Remix)

cimkék
- 2011, lemez, lemezkritika, Odett, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább