Irie Maffia pörgetés új EP-n

Pár napja megjelent az Irie Maffia legújabb kislemeze The Beast címmel. Az EP-t le lehet tölteni a zenekar honlapjáról. A nyári fesztiválok Irie koncertjein már hallhattuk a három új számot, akit netán nem győzött volna meg, belehallgathat a SoundCloudon vagy a YouTube-on. De hát ilyen ember nincs is.

megosztás
kapcsolódó linkek
- Irie Maffia a MyMusic-on!
kapcsolódó cikkek

Legalábbis nehéz elhinni, hogy van olyan akit a The Beast, úgy a kislemez, mint az azonos című dal ne pörgetne föl. Az Irie Maffiának a 2007-es Fel a Kezekkel! album hozta meg a sikert, a 2009-es What’s My Name?! idejére a ’Maffia már Magyarország egyik legnépszerűbb zenekara lett. A reagge-s dancehallos stílusuk ezalatt addig-addig bővült különböző zenei elemekkel, hogy mostanra már bajos lenne egy szóval meghatározni, hogy milyen zenét játszik az Irie Maffia – már persze azon az egy szón túl, hogy jót.

A Beast EP egyértelműen azt támasztja alá, ami a What’s My Name?! óta sejthető az Irie Maffiáról – bármilyen stílushoz nyúlnak, akárhogy gyúrják össze a sokféle alapanyagot, a végeredmény biztosan lendületes, lehengerlő, pörgős, mégis harmonikus zene lesz, ami egy nagyszínpados koncert közönségét a végletekig meg tudja mozgatni, de egy otthoni lazuláshoz ugyanúgy megteszi. A Beast kislemez esetében az arány 2:1, azaz két koncertrobbantó és egy nyári lazulós szám. A címadó dal egy kőkemény oldschool rock zúzás á la MC Sena és Busa – és amekkora újdonság ez a rockos vonal a zenekartól, épp olyan autentikusan szólal meg. Kíváncsian várjuk, hogy az új nagylemezen is ennyire hangsúlyosan képviseli-e majd magát a zenekar rocker szárnya. Azt hinné az ember, hogy az Irie Maffia Rock trióban kitombolják magukat a srácok, de a második szám, a Bloodshot Eye ennek épp ellentmondani látszik. A szinte már metálos crossover számhoz még csak hasonlót sem hallhattunk eddig az Irie Maffiától, ennek ellenére semmi meglepő nincs abban, hogy ez is jól áll nekik. Különösen Sena-nak, aki a Bloodshot Eye-ban végképp bebizonyítja, hogy az ő hangjának semmi sem szabhat határokat – legyen a stílus hiphop, reggae vagy éppen hard-rock. Sena leénekli az állunkat a földig, mégpedig úgy, hogy egy ideig vissza sem akaródzik tenni. A kislemez harmadik száma a Pretty Little Thing egy hagyományos Irie Maffia szám MC Columbo-val és sok napfénnyel, aki ismeri a ’Maffiát annak nem kell bemutatni, hogy ez a szám mi fán is terem. Aki eddig nem ismerte a zenekart (van ilyen?!) nyugodtan kezdheti ezzel a számmal az ismerkedést – ez az alma nem esett olyan messze ama bizonyos reggae fától, mint a Beast és a Bloodshot Eye, amik ettől persze ugyanolyan finomak. Leesett állal úgyis egy falatra bekapjuk az egész kislemezt – és Beast éhesen várjuk a folytatást.

bm34

cimkék
- EP, Irie Maffia, kislemez, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább