3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2011. április 4. | Anikó

Egy Bikini, amire mindenki kíváncsi!

Copyright:

Bikini: Elmúlt illúziók | Márciusban a Bikini új albummal rukkolt elő. Az Elmúlt illúziók című lemez azonban bármikor megjelenhetett volna, mert kortalan dalokról van szó. Első hallásra is markánsan Bikini hangzás, 10 dal az életről, szexről, buliról, piáról.

Nem biztos, hogy szerencsés címválasztás az Elmúlt illúziók, nincs valami pozitív kicsengése. De majdnem 30 év zenélés után, talán érthető ez a kiábrándultság. A Bikini így - a jubileumi koncert előtt egy évvel - kihozott egy olyan albumot, amelyről biztos sok szám fog a 2012-es bulin is visszaköszönni.

Magát a lemezt – a többi magyar legendaszámba menő együtteshez hasonlóan – nem érdemes az aktuális zenei trendekhez mérni, inkább a saját világában, stílusában kell elhelyezni. Általánosan elmondható, hogy a hangszerelés helyenként operál egy-két modern fogással, de javarészt minden maradt a régi.

Forradalmi hangulattal indít a lemez: az Adjon az ég mindig jobbat egészen harcias és valamennyire reménykedő. Ezzel szemben az album beharangozó száma, a Szép vagy könnyed, laza sláger, szórakoztató köntösben.

Hasonlóan vidám Az utolsó pohár, ami párhuzamba állítható a Részegen ki visz majd haza című, felejthetetlen slágerrel. Avagy megtudhatjuk, hogy mi történik, amikor a kellemes bódulat helyett már a másnaposság az úr, és ahogy gyakorta elhangzik, és a dal is fogalmaz: „nem kellett volna már az utolsó pohár”. Jó marketinggel hasonló sláger lehet belőle, mint az említett – talán leghíresebb - Bikini dal.

Az Elmúlt illúziók – a címadó dal – egész modern zenei alappal dolgozik, azonnal belopja magát a hallgató szívébe. A szöveg éles rendszerkritikát fogalmaz meg: pl. „a nyugat a zsírjába fullad, a kelet a nyomorúságba”. Mégis ez a dalszöveg szóhasználatával más számokat is felidéz, ami kicsit zavaróvá válik: például az Andrássy úti hasonlat a Szerelem c. dalt juttatja eszünkbe a Férfi és Nőből, a Valahol Európában-t nem is kell ragozni. Valószínűleg nem véletlen ennek az alkalmazása. Ettől függetlenül ez a lemez legfülbemászóbb, és az egyik legszebb darabja.

Egyedi szerelmes szám az Őrtoronyból: „Minden emberségem pokolra vetették, minden igazságom tagadták, elvették. Fegyverrel kezemben hogyan szerethetnék?!” A törékenység és az erőszak párosítása teszi egyedivé és feszültséggel telivé a számot.

Ennél kézenfekvőbb – bár hasonlóan érzelmes – A Hold keresői. Érdekfeszítő az álmodozó szöveg és a viszonylag keményebb zene összhangja, és több rétegűvé válik a mondanivaló. Hogy jó-e örökké kitartó álmodónak lenni vagy sem, azt mindenki döntse el saját maga!
Összességében valami olyasmit lehet mondani a lemez üzenetéről, hogy az élet lehet, hogy kicsit szar, de egy kis alkohollal, bulival és szerelemmel fűszerezve jól viselhető, esetleg élvezhető.

Anikó

A MyMusic értékelése: 7/10

Bikini: Elmúlt illúziók (EMI, 2011)

1. Adjon az ég mindig jobbat
2. Nem megyek el
3. Emlék
4. A hold keresői
5. Az őrtoronyból
6. Az utolsó pohár
7. Sohase felejts el
8. Elmúlt illúziók
9. Szép vagy
10. A végtelen lába előtt

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky