3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2011. február 21. | Sir DNA

Német veteránok a trash-metálban - Destruction

Copyright:

Destruction – Day of Reckoning | A múlt héten kijött végre a Destruction új albuma, ami a Day of Reckoning nevet viseli. A német zenekar majdnem 30 éve váltakozó felállásban nyomja a Trash metált, mi sem jobb példa erre, minthogy az új korongon debütál az új dobosuk, Vaaver, azaz Wawrzyniec Dramowicz.

A március 11-én hazánkba látogató zenekar új lemeze nem mellőzi a sebességet. Gyakorlatilag egy pihenőt hagynak a hallgatónak, ami egy nagyobb levegővételre elég. Ez az első szám első 10 másodperce akar lenni. Ettől a ponttól megőrület-megőrület. A dob szigorú, Scmier szavaival élve „feszes” és „őrült”. Szerintük sem volt még ennél gyorsabb és vadabb albumuk, amit aláírok. A lemez egy tetemes mennyiségű adrenalin, egyenesen a szívbe fecskendezve!

Annak ellenére, hogy a dobokra fektették a hangsúlyt a felvételek folyamán, a gitárról sem feledkeztek meg, kemények a riffek, dobhártyát hasít a szóló. Pont ezért nem laposodik el az utolsó percig. Ahol van pár másodperc monotonitás, azt vagy kitölti egy szóló, vagy –jobb szó híján- felfrissíti a dob. A szövegek pedig: egy kis társadalomkritika, egy kis okkultizmus.

Természetesen ismét Havancsák Gyula készítette a borítóhoz az artwork-öt. Scmier szerint azért szeretnek többek között együtt dolgozni Gyulával, mert „…tökéletesen megérti, átérzi egy olyan társadalomkritikával eléggé megáldott banda koncepcióját, mint a Destruction".

Az albumot a rajongókon kívül melegen ajánlom azoknak, akik vezetéshez keresnek valami dögöset. Erre a korongra is vonatkozik az a szabály, hogy a legjobb számok a második és az ötödik track között találhatóak, viszont nem eresztenek le a hetedik környékére sem, pedig oda szoktak becsúsztatni valami leültetőt. (Még a Church of Disguist című dalnál hinné azt az ember, hogy na itt fújt ki az album. Ennek ellenére a kántálást nem valami sötét, lassú, lehúzó dal követ. Épp ellenkezőleg: sötétebb, dühösebb és az effektelésnek köszönhetően felkavaróra sikerült megírni. Nyugalomnak nincs helye!)

Viszont meg kell jegyeznem, az album hatására előtúrtam a fiók mélyéről a Slayer-lemezeimet, ugyanis a kettő hangzása hasonló módon hatott az agyamra. Tökönrúgta.

Destruction – Day of Reckoning (Nuclear Blast Americ, 2011)

A MyMusic értékelése: 6/10

01. The Price
02. Hate Is My Fuel
03. Armageddonizer
04. Devil’s Advocate
05. Day Of Reckoning
06. Sorcerer Of Black Magic
07. Misfit
08. The Demon Is God
09. Church Of Disgust
10. Destroyer Or Creator
11. Sheep Of The Regime
12. Stand Up And Shout (limited-edition bonus track)
13. The Price (Demo Version - Bonu Track)

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

2020. szeptember 26.

Ha temetsz, temess mélyre! - Make Them Suffer – How To Survive A Funeral

Make Them Suffer – How To Survive A Funeral (2020) | Nagyon nehéz helyzetben voltam, mert alapvetően bírom a bandát, viszont az előzetes dalokból nekem egyedül az Erase Me ütött csak akkorát, hogy elkezdjem várni a lemezt – plusz természetesen a lemez címe, mert az viszont telitalálat! Ebből a kétes alapszituációból pedig a végeredmény egyértelműen kibillentett, nézzük merrefelé! Tovább

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky