3422 zenekar 12339 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2010. március 5. | Egres

Rob Zombie a pokol bugyraiba visz

Copyright:

Rob Zombie: Hellbilly Deluxe 2 | Az idén 45. születésnapját ünneplő pokolfajzat, az eredetileg Robert Bartleh Cummings (ex pornómagazin designer) néven anyakönyvezett zenész, akit a világ rockerei Rob Zombie-ként ismerhettek meg, megjelentette negyedik szólóalbumát, a Hellbilly Deluxe 2-t. Reméljük, hogy az ezelőtti, unalmas Educated Horses lemezénél jobb lett. Az album címe már sejtetett valamit, hisz az 1998-as Hellbilly Deluxe az első önálló munkája, amelyet a White Zombie feloszlása után készített, és a többség szerint ez volt az eddigi legjobb és legsötétebb Rob Zombie-korong.

Kíváncsian várom, a folytatás milyen, bár picit félek is tőle, hiszen ismét az ex-Marilyn Manson-os John 5-val dolgozott, így a fő kérdés most is az, hogy lesznek-e elektronikus trükközések, avagy az Educated Horses hibájába esik újra?

Megnyugtatok mindenkit, nem lett rossz a Hellbilly Deluxe 2, persze nem éri utol elődje (mármint az 1998-asra gondolok) színvonalát, de ettől függetlenül igazán dögös pokoli útra invitálja hallgatóit az öregedő okkultista. A legelső Jesus Frankenstein, a maga középtempójával, egyszerű szövegével, rögtön lábmozgásra, ujjdobolásra késztetett.. Ki tudja, lehet, hogy lesz itt még fejrázás és ’léggityózás’ is? A második szám is megállja a helyét, de türelmetlenül várom a rádióbarát (abb) What?-ot. A jól megszokott torzító pont, annyira van jelen a dalban, amennyi még nem idegesítő, táncolható jó kis rakenroll.


A kicsit furcsa és unalmasra sikeredett akusztikus kezdetű, majd nagyszerűvé, amolyan füstösebb blues stílussá kiteljesedő Mars Needs Women után még egy igazán tökös, slide gitáros szám következik, a Werewolf, Baby. A modern rockos Virgin Witch-ben John 5 király gitárjátéka mindent visz! A Death and Destiny Inside the Dream Factory szeletelős, kocka metál, mozog rá a fejem, de eléggé gépiesen.. Lehet, hogy zombie lettem? A Burnre megint csak azt mondhatom, John 5 király vagy! Rob, pedig kicsit túl sok torzítót használt ebben a nótában már. A vicces című Werewolf Women Of The SS, mi mással kezdődhetne, mint farkas vonyítással. Táncolható, buli hangulatú, rockos, jól sikerült szám.

Azért van pár olyan dolog is a CD-n, ami annyira nem jött be. Ilyen az indusztriális elemek elhagyása, pedig ezek eddig Zombie munkásságának az alapjait képezték. A torzító az egyetlen, amely megmaradt a múltból, bár annak használatát meglehetősen túlzásba vitte az öreg, de sebaj, így tényleg olyan, mintha a pokol bugyraiba vinne minket. A 45 perces anyag utolsó, The Man Who Laughs kilencperces dalának többszöri lejátszását, a dobok szerelmeseinek javaslom, akár tananyagként is, de a szimpla hallgatónak kicsit már sok a 4. perctől induló tamtamozás.


A korongon szerencsére most John 5 (ex-Marilyn Manson) gitáros sem helyezte magát túlságosan előtérbe, hogy virtuozitását fitogtassa, ahogy azt az Educated Horseson sajnos sokszor megtette.

Valljuk be, Rob Zombie-t sosem a művészien kivitelezett zenéjéért és világmegváltó  gondolataiért szerettük. Ez amolyan talponálló-metál, egyszerű szövegekkel. Mégsem csak azoknak szól ez a muzsika, akik a faék egyszerűségű metált bírják csak, hiszen ez a szórakoztató! Ami pedig az esszenciáját adja, az az, hogy ők és egy fikarcnyival sem akar többnek látszani, mint amik. Zúznak, hörögnek, torzítanak, de összességében így is kellemes hallgatni való. Metálklubban, jó pár üveg pia után, jó buli lesz rá headbangelni.. Többet várni tőle nem nagyon kell.

A MyMusic értékelése: 7/10

Rob Zombie: Hellbilly Deluxe 2 (Warner, 2010)

Track lista:

1. Jesus Frankenstein
2. Sick Bubble-Gum
3. What?
4. Mars Needs Women
5. Werewolf, Baby
6. Virgin Witch
7. Death and Destiny Inside the Dream Factory
8. "Burn"
9. "Cease to Exist"
10. "Werewolf Women of the SS"
11. "The Man Who Laughs"

Közreműködő zenészek:

Rob Zombie – ének
John 5 – gitár
Piggy D. – basszusgitár
Tommy Clufetos – dob

Egres

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky