2009. március 17.

Életekért küzdenek! War Child: Heroes

War Child: Heroes (2009) | Újabb segélylemezzel bővült a War Child-sorozat, melynek címe „Heroes”. Ez már a negyedik lesz a sorban, és olyan előadók szerepelnek rajta, mint Scissor Sisters, Lily Allen, TV On The Radio, Hot Chip vagy a Franz Ferdinand.

A War Child alapítványt Bill Leeson és David Wilson filmrendezők hozták létre 1993-ban, azzal a céllal, hogy a háború sújtotta vidékek gyermekeinek, fiataljainak segítséget nyújtsanak. Ihletet az egykori Jugoszláviában dúló harcokból merítettek. Azóta már három nagy nemzetközi, autonóm irodával büszkélkedhet a szervezet, melyek a következők: War Child UK, War Child Netherlands, és War Child Canada.

A zene világából olyan nevek támogatták / támogatják a War Child munkáját, mint Brian Eno, David Bowie, Luciano Pavarotti, Paul McCartney, Bob Geldof, a U2, vagy éppen az Oasis.

Február 18-án egy újabb segélylemezzel bővült a War Child sorozat, melynek címe Heroes. Ez már a negyedik lesz a sorban, a The Help Album (1995), a 1Love (2002), és a Help!: A Day In The Life (2005) után.

Ez az album most Irak, Uganda, Afganisztán és a Kongói Demokratikus Köztársaság háborús területeinek kíván segélyt nyújtani, a „hitünket a következő generációba helyezzük” mottó alatt.

Ez a koncepció a Heroes album esetében azt jelenti, hogy a könnyűzene élő legendái kiválasztottak egy-egy dalt színes repertoárjukból, melyeket a feltörekvő nemzedék ifjú titánjai szólaltatnak meg, saját elgondolásuk szerint.

Az album eredetileg 2008. november 24-én jelent volna meg, de a nagyszámú érdeklődő miatt, akik abban bíztak, hogy felkerülhetnek a korongra, ez az időpont idén februárra tevődött át. A lista immár végleges.

Az első Beck, aki egy Bob Dylan dalt a „Leopard-Skin Pill-Boksz Hat” című dalt adja elő, az eredetihez képest egy kicsit felpörgetett tempóban. Beck jó, Bob Dylan jó!

A következő egy 1973-ban íródott és akkoriban nagy sikert aratott Roxy Music szám a „Do the Strand”. Az egykori new romatic-korszak meghatározó figurájának, Bryan Ferry-nek a dalát a Scissor Sisters dolgozta fel. Túlzottan sokban nem különbözik a feldolgozás az eredetitől, mindössze talán csak a karakteres szaxofon hangja hiányzik olykor.

Az 1982-es „Straight To Hell” egy The Clash szám, amely a vietnámi háborúról szólt anno. Lily Allen előadásában elveszti ugyan a dal a karakterét, de talán olykor nem is annyira nagy baj, ha egy másik értelmezést kapnak a dolgok. Mondjuk talán nem lett volna baj, ha a tingli-tangli formátum helyett egy kicsit keményebbre vált Lily, hiszen ez nem egy könnyed kis dal, amit a sarki zenegépből kiválasztunk.

Lám, egy újabb dal 1973-ból. Paul McCartney és a Wings által előadott „Live and Let Die” nem csak azért lett nagyon híres mert az ex-beatle keze munkája, hanem mert az akkori aktuális James Bond-film címadó dala volt. A korszak egyik legsikeresebb dalát a walesi születésű Duffy adja elő. Ami kicsit fura, hogy szinte semmi nem jön át a szőke lány karcos hangjából. Simán eldalolgatja ezt az amúgy nagyon is erős számot. Érdekes, hogy folyamatosan várnánk a sokadik „Live and Let Die” szöveg után, azt a híres kitörést, amikor minden a zenekarban fellelhető hangszer szinte kirobban, de Duffy és zenekara csak váratott minket. Nem jött!

Az ötödik dal egy nagy-nagy kedvenc. Az 1987-es, a U2 számára végül a kirobbanás szempontjából meghatározó, zseniális lemezéről a „Joshua Tree”-ről szól a „Running to Stand Still”, amely az Elbow zenekar előadásában egy amolyan garázsos, melankolikus formát öltött.

David Bowie természetesen nem hiányozhatna egy efféle lemezről. A „Heroes” című örökérvényű dalt a TV on the Radio zenekar játssza és érdemes megjegyezni, hogy ez talán az egész válogatás lemez legjobb produkciója. Az eredeti dalt Bowie 1977-ben adta ki.

A hetedik dal a New Order zenekar elődje a zseniális Joy Division 1979-ben született, végtelenül egyszerű és karizmatikus dala, a „Transmission” feldolgozása. Ian Curtis jellegzetes hörgő hangja, az egyszerű, magától értetődő ritmus és dallamvilág és a szöveg ma is aktuális. Sok-sok zenekar példaképének tekintette a Joy Division minden egyes megmozdulását. A feldolgozást a Grammy-díjra jelölt szintén nagy jövő elé tekintő elektro-pop zenekar, a Hot Chip vállalta be. Nagyon jól sikerült!

A nyolcadik szám a hetvenes évek egyik nagy bandája, a The Kinks keze munkája. A „Victoria” feldolgozását a brightoni The Kooks vállalta magára. Ami vicces, hogy szinte alig van néhány hang, amiben különbözne a két dal.

A következő feldolgozás Stevie Wonder talán leghíresebb dalából készült. Az 1972-ben íródott remek zenei alapokra épülő számot Wonder 22 évesen írta. Az új változatot a Grammy-díjas Estelle adja elő.

A tízedik dal a Beach Boys-ból ismert Brian Wilson keze munkája a „Smile”. A feldolgozásáról az amerikai-kanadai énekes Rufus Wainwright gondoskodott.

Iggy Pop nagyon kemény és komoly dalát a „Search and Destroy”-t a rendkívül különleges kanadai énekesnő, Merrill Beth Nisker, azaz a Peaches adja elő. Kiváló dal!

A tizenkettedik Bruce Springsteen által 1982-ben jegyzett „Atlantic City” című dal feldolgozásánál feltűnő volt, hogy The Hold Steady zenekar mindenképpen szerette volna utánozni a mestert, így aztán még az ének hangsúlyában is követték az Oscar-díjas gitáros, énekest. Nem is lett jó!

A tizenharmadik egy Elvis Costello feldolgozás, méghozzá a „You Belong to Me”. Ezt a számot egy olyan csapat gyártotta újra, amely remek választás: a dél-kaliforniai lánytrió a The Like fantasztikusan jó feldolgozást csinált.

Az utolsó előtti egy jó kis rock ’n roll szám. És ez nem más mint a legendás The Ramones méltán híres „Seena is a Punk Rocker” című dala. Az előadó a Yeah Yeah Yeahs lett, akik rendesen odapakoltak a nótának, de természetesen a Ramones-t nem nyomták le, nem mintha ez cél lett volna.

A lemez utolsó dala a zseniális Blondie, óriási világsikert hozó dala a „Call Me” a Franz Ferdinand előadásában. A számon tulajdonképpen semmit sem változtattak, mindössze csak annyit, hogy nem Debbie Harry énekel, hanem Alex Kapranos a Franz Ferdinand énekese.

Az innovatív, és ambiciózus nagylemez maszterelési munkálataira a legendás észak-londoni Abbey Road Studios-ban került sor.

A feldolgozás-album eladásából származó bevételt az EMI a War Child alapítványnak adományozza a háború sújtotta övezetek gyermekáldozatainak megsegítésére.

Joss Beaumont

A MyMusic értékelése: 7/10

War Child: Heroes (EMI, 2009)

Tracklist:

1. Beck (Bob Dylan: Leopard-Skin Pill-Box Hat)
2. Scissor Sisters (Roxy Music: Do The Strand)
3. Lily Allen (The Clash: Straight To Hell)
4. Duffy (Paul McCartney: Live And Let Die)
5. Elbow (U2: Running To Stand Still)
6. TV On The Radio (David Bowie: Heroes)
7. Hot Chip (Joy Division: Transmission)
8. The Kooks (The Kinks: Victoria)
9. Estelle (Stevie Wonder: Superstition)
10. Rufus Wainwright (Brian Wilson: Wonderful/ Song For Children)
11. Peaches (Iggy Pop: Search And Destroy)
12. The Hold Steady (Bruce Springsteen: Atlantic City)
13. The Like (Elvis Costello: You Belong To Me)
14. Yeah Yeah Yeahs (The Ramones: Sheena Is A Punk Rocker)
15. Franz Ferdinand (Blondie: Call Me)

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Remarcă

SZAKALL	2009. márc.. 19.  12:45	1
4.

Teljes fórum