3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2008. december 23. | MyMusic

A szexbomba után... Tom Jones

Copyright:

Tom Jones: 24 Hours | Hölgyeim és uraim, Tom Jones visszatért! Persze illetlen dolog ilyet mondani egy olyan énekesre, aki az elmúlt ötven évben szinte végig színpadon volt, de hát a helyzet az, hogy Tom Jones-tól album, új dalokkal legalábbis, már 15 éve nem jelent meg. A „24 Hours”, azaz 24 óra című lemez pedig talán az eddigi legjobban sikerült korongja.

Lehet, kicsit furán hangzik, de úgy néz ki Tom Jones 68 éves korára jutott el arra a pontra, hogy egy igazán érett lemezt hozzon össze, ráadásul nem csak mint énekes, hanem dalszerzőként is. Azt eddig is tudtuk róla, hogy szinte bármit képes saját stílusban interpretálni, ezen a korongon is van két átdolgozás, egy Bruce Springsteen dal (The Hitter), illetve a nyitó szám (I’m Alive) melyet Tom fantasztikusan, teli energiával ad elő.

Ő maga egyenesen azt nyilatkozta: “Imádok dalokat énekelni, de ezen a lemezen szerettem volna magamból is megmutatni valamit, a saját életemet, saját gondolataimat, más szóval, ha meghallgatjátok ezt az albumot, akkor megismerhetitek az igazi Tom Jones-t!”

Az album megszületésének története egyébként, mint minden nagy story, egy éjszakai bárban kezdődött, ez speciel épp Dublinban, ahol az U2 énekese, Bono és Tom Jones - akik jó barátok - együtt iszogattak. Ott mesélt Tom Bononak az életéről, egész pontosan a fiatal koráról, ami nyomán Bono és Edge írtak egy dalt Tom-nak „Sugar Daddy” címmel, ami róla szól, és ezen az albumon található. A két zenész a U2-ból nem csak megírta, de közre is működik a dalban. Tom Jones ezután gondolkodott el azon, hogy saját életéről is énekelhetne, és bele kellene folynia a többi dal írásába is.

Az egyik dal, ami igazán megragadja az album intim hangulatát, a „The Road” című szám. Ez egy szenvedélyes ballada az igaz szerelemről, mely Tom feleségéről szól. Tom szemérmesen annyi mondott erről, hogy élete útja már 51 éve mindig visszavezet a feleségéhez, még akkor is, ha előfordultak olyan időszakok, amikor olyan dolgokat tett, amire nem büszke, de ezzel a dallal szeretne tisztelegni élete egyetlen biztos pontja előtt.

Tom Jones kétség nélkül egy élő legenda. A hatvanas évek közepe óta töretlen a népszerűsége, olyan hírességek barátja volt, mint Elvis Presley, Frank Sinatra, Van Morrison, Robbie Williams vagy Freddy Mercury. Egyik pillanatban Las Vegasban lép fel, másnap már a Wembley-ben. Ez az album, kétségkívül örökzöld lesz 50 év múlva is.

MyMusic

A MyMusic értékelése: 9/10

Tom Jones: 24 Hours (S-Curve Records, 2008 november 25)

1. I'm Alive (producer: S*A*M and Sluggo)
2. If He Should Ever Leave You
3. We Got Love
4. Feels Like Music
5. Give A Little Love
6. The Road
7. In Style and Rhythm (producer: Pumali Panthers)
8. Sugar Daddy
9. Seasons
10. Never
11. The Hitter (producer: Betty Wright, Mike Mangini and Steve Greenberg)
12. Seen That Face
13. 24 Hours

Producer: Future Cut, kivéve ahol jelölve

 
24 Hours
24 Hours
Parlophone, 2008
1. I'm Alive
3:38
2. If He Should Ever Leave You
3:31
3. We Got Love
2:58
4. Feels Like Music
3:37
5. Give A Little Love
2:59
6. The Road
4:02
7. In Style And Rhythm
3:24
8. Sugar Daddy
3:38
9. Seasons
4:14
10. Never
3:58
11. The Hitter
6:31
12. Seen That Face
4:21
13. 24 Hours
8:06

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
tonika49 2008. dec. 23.  23:28 1
Egyesült Királyság Wales.
1940.06.07.
   

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky