Amitől leesik a csajokról a bugyi - videó!

Fear My Thoughts – Isolation | Az új énekessel, Martin Fischerrel felálló német banda ’Isolation’ című korongjával újra lecsap! A friss cucc igen jól szól, megvan benne minden, ami egy mai metál lemezhez kell. Lássuk és halljuk!

megosztás
kapcsolódó linkek
- Fear My Thoughts

A Fear My Thoughts eddig elsősorban hazájában volt ismert, legutóbbi lemezük révén azonban már hazánkban is szert tettek némi ismeretségre. A 2007-es ’Vulcanus’ óta azonban történt egy-két dolog, például csere történt az énekesi poszton – Mathias Benedikt von Ocklt Martin Fischer váltotta. Ez persze némi módosulást jelentett a zenei irányvonalat tekintve, így nem csoda, hogy néhány rajongó nemtetszését fejezte ki a dologgal kapcsolatban – elég csak a banda blogoldalát böngészni. Van néhány érdekes hozzászólás, az biztos…

Mivel jómagam nem ismerem túlságosan a zenekar korábbi munkásságát, így nem tudom az ’Isolation’ albumot a Fear My Thoughts semelyik eddigi felvételével összehasonlítani – ami azt illeti: nem is akarom. Ha egy banda le tud tenni egy olyan lemezt az asztalra, amely egy laikus, a death metált nem túlzottan kedvelő hallgató számára is rendben van, akkor túlságosan nagy probléma nem lehet.

Márpedig – tagcsere ide vagy oda – az idén júliusban megjelent ’Isolation’ egy izmos kis nótacsokor lett. A második dalban az ének még valóban ijesztő, azt hinné az ember, hogy egy Nickelback-cédét rakott be a lejátszóba, hiszen Fischer orgánuma kísértetiesen emlékeztet Chad Kroegerére. A harmadik számban viszont már helyreáll a rend, és innentől kezdve nincs megállás. A két bárdista (Markus Ruf és Patrick Hagmann) kellően odateszi magát: pokoli kemény riffekkel pakolták tele az albumot. A gitárok mellett a dobok is ütnek rendesen, különösen a lábdob, mellyel egyáltalán nem spórolt a perkás srác, Norman Lonhard.

A tagok egyedül a ’Through The Eyes Of God’ című kompozícióban engednek némi nyugalmat a hallgatónak, ám a lágyabb kezdés után itt is az arcunkba kapjuk a torzítást. Ennek ellenére talán ez a „legslágeresebb” darab a lemezen – már ha lehet ilyet mondani a Fear My Thoughts-szal kapcsolatban. A nóta egyébként pont a legjobbkor érkezik, hiszen húsz perc után azért az embernek már kezd elege lenni a folyamatos gyalulásból. A legtöbb számot ugyanis hörgésbe torkolló énekszólamok és zajos gitárok jellemzik, szerencsére azért akadnak nyugodtabb pillanatok is.

Összességében mindössze egyetlen komoly gondom van a lemezzel (amellett, hogy ez a fajta muzsika nem éppen a kedvencem, de ez ugye „egyéni szocprobléma”): bár igencsak súlyos hangzást sikerült összehozni, a riffek többsége valamiért mégsem akar megmaradni az emberben. Az rendben van, hogy egy mai metálbanda végigzúz egy albumot, de ez akkor lenne igazán hatásos, ha a dalokon belüli – egyébként ügyes – töréseket sikerült volna fogósabb gitártémákkal megfejelni.

Ez azonban ne riasszon el senkit, hiszen aki vevő a fejrázós, ugyanakkor agyas zenére, az bizony jó helyen keresgél!

A MyMusic értékelése: 7/10

burlesque

Számlista:

’Isolation’
’The Blind Walk Over The Edge’
’The Hunted’
’Numbered By The Beast’
’Bound And Weakened’
’Through The Eyes Of God’
’Death Chamber’
’Pitch Black’
’Creeping Lord’
’Burning Lamp / The Sacrifice’

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább