2008. március 21. | Bankos Zsu

Good Charlotte: Good Morning Revival

Ha a Good Charlotte netán megmarad azon az úton, melyen még a 2002-es The Young and the Hopeless című lemez idejében járt, akkor talán a Good Morning Revival című stúdió album is jobban sikerül. De nem így történt. Maradt a cukros popzene némi bulvárral kiegészítve.

Öniróniából elégtelen?

A Good Charlotte nem az első, és nagy valószínűséggel nem is az utolsó olyan zenekar, mely a bulvársajtóban való állandó jelenlétének köszönheti népszerűségét. Nem lehet ez másképp, hiszen a legutolsó albumuk, a Good Morning Revival elég gyengére sikeredett. Nemcsak az a baj, hogy a frontember Joel Madden gyengén énekel és folyamatosan harcban áll a zenével, de a tizenhárom számmal megpakolt albumbon hiánycikk az eredeti gondolat, bármilyen mögöttes tartalom. Persze a srácok próbálkoznak, de ha valaki épp Nicole Richie-vel kapatta be a legyet, mint Joel, vagy Paris Hilton villantásait testközelből csinálja végig, mint Benji, nehéz elhinni, hogy a remek üzleti érzékükön kívül bármi a zene mellett tartja őket.

A Good Charlotte-ból eltűnt az önirónia. Míg a Girls and Boys és a Lifestyles of the Rich and Famous némi humorral kritizálni is tudott, addig a Good Morning Revival dalai szimpla rock ’n’ roll klisék gyűjteménye, a nyolcvanas évek ízlésvilágát és hangulatát visszaidézve. Csak ez akkor még eredeti volt. A lemezen mindezt a szintetizátor (amely a már említett második albumon hiányzott) viszi még inkább a pop és a dance felé.

Ez persze alapvetően nem probléma, de itt mintha csak az aktuális trendek kiszolgálása lenne a cél. A dalok sokszor egybefolynak, hiányzik a lemez íve, a Misery kifejezetten elcsépelt, a dalszövegért egy tizenéves emóst is kapásból kifütyülnek a haverjai… „Take a look around/ Don't you see it/ See that you are the only real face in the room”. Az önmarcangoló témák, a szerelmes, az egyéjszakás kalandokról szóló darabok is ezen a síkon mozognak. A lemez legértékelhetőbb négy perce a Where Would We Be Now, egy kellemes popdal. Az abszolút emo-himnusz az All Black, valószínűleg a koncerten is teli torokból üvölti majd mindenki, teljesen elnyomva Joelt.

Az albumról három kislemez jelent meg, ezekre biztosan lehet majd számítani a Good Charlotte-tól élőben is, ahol az amerikai álmot a The Idoru és a My Small Community vezeti majd fel. Azt nehéz lenne megjósolni, hogy kicsiny hazánkban hányan kíváncsiak igazán a Good Charlotte koncertjére a fanatikus rajongókon kívül, és hogy hányan mennek el csak azért, hogy Paris Hiltont vagy Nicole Richie-t lencsevégre kapják, ha egyáltalán itt lesznek. Még az is lehet, hogy Paris besegít Joelnek egy dal erejéig, mondjuk a Lifestyles of the Rich and Famous címűbe, önirónia nélkül.

A MyMusic értékelése: 3/10

Bankos Zsu

Good Charlotte – Good Morning Revival (2008)

Szám-lista:

1. Good Morning Revival (0:58)
2. Misery (3:49)
3. The River (featuring M. Shadows and Synyster Gates) (3:15)
4. I Don't Wanna Be In Love (Dance Floor Anthem) (4:04)
5. Keep Your Hands Off My Girl (3:25)
6. Victims of Love (3:45)
7. Where would We Be Now (3:58)
8. Break Apart Her Heart (3:19)
9. All Black (4:19)
10. Beautiful Place (3:50)
11. Something Else (3:19)
12. Broken Hearts Parade (3:15)
13. March On (3:11)

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások

missmadden	2008. márc.. 23.  15:01	4
Na, kicsit levagytok maradva!:D Mar nem azert, de ez a lemez mar egy eve megjelent, jokor irtok "kritikat"! Amugy meg hogy jön ide az emo?????????????? joeléknek semmi közük hozzá, ök igazi punkok. persze az más kérdés hogy tri nem veszitek eszre. mindent csak lehurrogtok, leszarozotk! huzzatok a...........! ez a velemenyem az egesz mymusicrol! éljen a good charlotte!!!és a good morning revival igenis zseniális!!

pgabor	2008. márc.. 22.  12:08	3
egyetértek. Szigetes koncertjük teljesen korrekt volt, énmeg kb 2000ben hallottam az első számukat, amikor az emosok még scootert vagy halász juditot hallgattak. Erről jut eszembe: - Hány emo tud becsavarni egy villanykörtét? - Egy sem, ülnek a sötétben és bőgnek. :)

Kovi	2008. márc.. 21.  20:27	2
1etértek az előttem szólóval...Ki a fenét érdekli egy oan véleménye aki ien nyomi kritikus?? a kritikusoknak nemugykéne osztályozni hogy ezt utálom szal biztos tök sz*r...(eldönti már előtte magába h szar)

DB	2008. márc.. 21.  19:08	1
mostmár kurvára elegem van abból hogy ilyeneket írkáltok olyan zenekarokról amikről fogalmatok sincs! cukros zene? önirónia? mi a francot képzeltek, hogy ennyire lehordjátok őket? jójó nem tetszik nektek, de a kritikusoknak nem az a dolga hogy hazugságokat írjon a GC-ről és a SP-ről!!! Joelnek igenis jó a hangja, és lehet h mindkét tesó szarul választott, de legalább vállalnak mindent és nem bújnak el. És a szintetizátor egyéniséget visz a zenéjükbe, és igenis jó így! emo? hogy jön ide megint az emo, mért kell minden zenekart leemozni? nem azért de a gc már sokkal előtte zenélt mielőtt ez az emo hullám elkezdődött volna! senkit sem nicole vagy paris érdekel, hanem a banda akire felnézünk, és tudjuk hogy ők megmaradtak olyannak amilyen az elején, normálisnak! szálljatok már magatokba!

Teljes fórum