3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2014. április 1. | Jam

Miértek sorozata - Issues

Copyright:

Issues: Issues (2014) | Sajnos az élet nagy miértjeire nem kapunk választ erről a lemezről, de legalább felsorakoztat még legalább négy-öt, kardinális, ám megválaszolhatatlan darabot. Például, hogy miért jó a zeneipar? Erre legalább van válasz: mert minden szart el lehet adni. Még az Issues-t is.

Van nekünk ugyebár egy anyabandánk, akit Woe, Is Me-nek hívnak és Tyler Carter (tiszta ének) itt kezdte pályafutását. Aztán rájött, hogy ott nem tud kiteljesedni, ezért fogta a fél brigádot és megalapította az Issuest - a tagok elhúztak és mindössze Tyler maradt a legénységből a fedélzeten. Az aktuális játszópajtások pedig azért jók, mert azt csinálják, amit mondanak nekik, de legalább azt sem túl magas fokon. Így jöhetett létre ez a 12 dalt tartalmazó, az életünkből cirka 40 percet felemésztő akármi, amelynek legfőbb tanítómestere a Falling In Reverse új albuma lehetett... Miért választ valaki ilyen kiindulópontot? Miért énekel valaki metalcore albumon r'n'b-t? Miért divat 2014-ben a hidrogénfej? Miért nincs kialakult stílusa a bandának? Miért szeretik őket mégis ezrek és ezrek? Ugye, hogy megválaszolhatatlan kérdések..!

Pedig Tyler igyekszik: igyekszik romba dönteni a róla alkotott, régen talán még félig pozitív képet. Igyekszik oda nem illő, érthetetlen melódiákkal feltölteni a dalokat. Igyekszik minket az őrületbe kergetni az örökös "dudududu", "lálálálá", "ó-ó-ó-ó-ó"-kísérletekkel. És ami a legfontosabb: igyekszik elhitetni, hogy ebből 2014-ben meg lehet élni. Egy olyan albumból, ahol nincs egy olyan nóta, amelyet meg lehetne határozni, hogy hova is akar tartozni, mit is akar elérni. Ahol a dubstep az r'n'b-vel, a metalcore-ral, a rap-betétekkel és a Mr. Hahn-t (Linkin Park) majmoló instrumentális megoldásokkal valamint a scratch-eléssel kart karba fonva vonul végig a városon, hogy másságát világgá kiáltsa. Megmondom az őszintét, beleástam magam kellőképpen a korongba, hogy legalább némi pozitívumot össze tudjak kaparni, de eléggé nehéz dolgom volt. Két dalt találtam, ami egy közepesebb pop-rock albumon még elférne, a Mad At Myself és a Late. Ezek, ha a hörgős kolléga nem rondítana bele, talán még értékelhetőek is lennének. Aztán van itt nekünk még egy Never Lose Your Flames-ünk, amely ugyan csak a lendülettel kelti fel a hallgató figyelmét, de legalább megmutatja, hogy jó dolgokat is tudna alkotni a banda, ha akarna. De nem akar. És akkor még nem is említettem a gospelkórust a Disappear végén. Csak ezért érdemes végighallgatni azt a dalt, semmi másért. Ha pedig ezek nem győztek meg, akkor ne is próbálkozz, csak hajítsd el és keress normális zenét!

A MyMusic értékelése: 2/10

Tracklista:
01 - Sad Ghost
02 - Made At Myself
03 - Life of a Nine
04 - The Langdon House
05 - Late
06 - Old Dena
07 - Stingray Affiction
08 - Never Lose Your Flames
09 - Personality Cult
10 - Tears on the Runway, pt. 2 (feat. Nylo)
11 - The Settlement
12 - Disappear (Remember when)

Jam
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky