3422 zenekar 12339 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2014. január 15. | Anikó

Engedd ki a szellemet a palackból - Quimby

Copyright:

Quimby: Kaktuszliget (2013) A Quimby új lemezét Kaktuszliget címmel jelentette meg. Többször fedezhetünk fel rajta hasonlóságot a régi Quimby dalokkal, de néhány újszerű megoldás is feltűnik. Lássuk, hogy Magyarország legnépszerűbb „alternatív” zenekara mivel akarja elkápráztatni a hallgatóit!

Hosszú út vezetett addig, hogy a Quimby a magyar „alternatív” szcéna leghíresebb bandája lett. Könyv, Sziget 0. nap, európai turné – ezekkel a szavakkal lehet összefoglalni a közelmúlt történéseit. Kíváncsi voltam arra, hogy a Quimby mennyire akar megfelelni annak a széles rétegnek, aki immáron ismeri a nevüket, és mennyire mer önmaga lenni. Pozitívan csalódtam, megfelelési vágynak nyoma sincs a lemezen. Mégsem tudom nyugodtan azt mondani, hogy megnyert magának a Kaktuszliget.

A Quimby új albuma egyszer tetszik, máskor idegesít vagy éppen untat. Nem tudom eldönteni azt, hogy bejön-e vagy sem. Van, amikor úgy érzem, hogy az egész egy egybefüggő massza, különösebb csúcsok vagy mélységek nélkül. Időnként észreveszem, hogy az Unbekannte Schmerzen nem lesz a kedvencem, mert engem folyamatosan a ’90-es évek német zenéjére emlékeztet (habár csak néhány német részlet van benne). Aztán arra gondolok, hogy a Kivándorló blues nem véletlenül lett sikeres.



Azt leszögezhetjük, hogy Líviusz eléggé háttérbe szorul ezen a lemezen: a Kényszerleszállás az egyetlen szám, amit Líviusz ad elő - ez a szám viszont ott van a topon. Tetszik a Lámpát ha gyújtok (bár egy kicsit emlékeztet az Álmatlan dalra), a „cicomázd fel a sorsot, az mégiscsak előkelő” sor egészen szívbe markoló. Ezzel szemben a Jön a huzat valahonnan végtelenül erőltetettnek tűnik a „szóljon hát a fejünkben a lididadidé, és miközben headbangelünk fejjel lefelé, beszorul a guanótól az ég ajtaja, csak az ördög segglyukán keresztül juthatunk haza” sorokkal. Az Állatok a legelőn egy jó kis dallamos, ritmusos darab. A Quimby koncerteken biztos siker lesz, mert ugrálásra késztet. A Hajnali pszichó elszállós világa is megkapó.

A Búvóhely a maga tingli-tangli módján egész frissnek hat. Talán az egyik legszerethetőbb momentum a lemezen - a Quimby (szerencsére) ezzel zárja a Kaktuszligetet. Összességében végülis mégiscsak azt kell mondani, hogy érdemes újra és újra meghallgatni a Quimby új albumát.

Anikó

A MyMusic.hu értékelése: 6/10

Quimby: Kaktuszliget (2013)
01. Kivándorló Blues
02. Unbekannte Schmerzen
03. Senki Se Menekül
04. Lámpát Ha Gyújtok
05. Hajnali Pszicho
06. Son Of A Bitch
07. Jön A Huzat Valahonnan
08. Hó
09. Kényszerleszállás
10. Állatok A Legelőn
11. Búvóhely

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky