3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2013. november 10. | Bea

Szexi lemez az Arctic Monkeys-tól

Copyright:

Annak ellenére, hogy nem csöpögős hangulatú, nyáladzós albumról van szó, az Arctic Monkeys dalainak nagy része a párkapcsolattal foglalkozik új lemezükön, az AM-n. Amellett, hogy a megszokott tökély árad a dalokból, a mondanivalójuk is igen figyelemreméltó, már ha sikerül átirányítanunk a szövegre a figyelmet Alex Turner szuperszexi hangjáról.

Az Arctic Monkeys frontembere éneklés közben méltán mondható A tökéletes férfinak. Hiszen izgalmas a hangja, a témakörök, amikről énekel, a maszkulin hangvétel – innentől talán bármi eladható lenne vele. Azért persze nemcsak ez az együttes erőssége; lemezen is jók, élőben meg aztán pláne.

A 12 számból álló AM-en, mindegyik dal „olyan tipikus” Arctic Monkeys-os. Persze emellett mind más: van lassú és nyugodt, lassú de feszült, gyors és felszabadító, gyors és agresszív, beletörődős és lázadó is. A lemez egyik legismertebb dalát a Do I Wanna Know-t már egy jó ideje világszerte játszák a rádiók. Szerencsére, szerintem megunhatatlan.

A másik kedvenc még az I Want It All, melynek annyira rámenős a dallama - természetesen jó értelemben, hogy addig hallgattatja magát a dal, míg kívülről nem fújom a szöveget. Jó, hogy utána a Party Anthem című szám jön, hogy egy kicsit csillapítsa a felhevült hangulatot. A Mad Sounds-nál pedig érdekes ellentétet fedezhetünk fel a dal címe és a hangzásvilága között, hiszen pont minden, csak nem őrült a dal, de ez így van jól.

És, hogy egy kis szokatlanságot is belevigyenek a korongba (legalábbis számomra): írtak egy dalt arról is, hogy a szerelmük csak akkor hívja őket amikor be van tépve. Az erős szókimondás ellenére természetesen szuper szám lett! Végül egy szép dallal zárul a lemez, az I Wanna Be Yours-zal.

Nos, kedves Arctic Monkeys, rendben, lehetsz az enyém! És nem csak akkor, amikor betépek.

Bea

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky