3426 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. május 15. | Bertoni

Ha valami igazán egyedit akarsz hallani: Jack White-Blunderbuss 

Copyright:

Jack White: Blunderbuss | 2012. április 24-én jelent meg Jack White első önálló lemeze Blunderbuss címmel. A zenészt már sokan ismerhetik például a White Stripes formációból, vagy a 2008-as James Bond-film főcímdala kapcsán, amelyet Alicia Keys-szel énekelt. White 37 évesen is sokoldalú, mindig képes megújulni, és egyelőre akármivel próbálkozott, azt sikerre vitte. Lássuk, mennyiben igaz ez az új albumára! 

13 viszonylag rövid szám szerepel a Blunderbuss tracklistjén, amik újabb és újabb meglepetést okoznak az embernek. White eleve kicsit régies angolja és hangi adottságai nem mindig gyönyörködtetnek, a hangszerelés és a zenei rész viszont lenyűgöző. A rockosabb daloktól (Sixteen Saltines, Freedom At 21), ahol egy-egy elszállt gitárszólót is megengedtek maguknak, a country-ig (Love Interruption) rengeteg stíluson átvezet mindet a saját ízlése szerint alakítva. A címadó dal például már inkább a klasszikus- és a könnyűzene határán mozog szép, de egyáltalán nem szokványos hangzásvilágot alakítva ki.
 
Az I’m Shakin’-ben Elvis-t idézi, és ez a stílus jellemző a Trash Tongue Talker-ben is. A Hip (Eponymous) Poor Boy tisztán örömzene, bár a cím talán túl bonyolult - egyébként általában jellemző a lemezre, hogy a rövid számoknak hosszú címet adnak. Persze ez részletkérdés, de ezekben a részletekben sok furcsaság rejlik. Például az On And On And On-nál valami nagyon pörgősre számítanánk, közben pedig inkább Vangelis-es, és kifejezetten szuggesztívek a refrénjei. 
 
Zenében tehát nagyon változatos, meglepő és egyedi. Meglátszik, hogy White rengeteg hangszeren tud játszani: ezeket szinte egytől egyig felvillantja a dalokban. A szövegek (már ha megértjük) hasonlóan csapongók: néhol játékos (elephant-telephant-elephone-telephone), máskor viszont rettentő elvont, alig lehet követni a gondolatmenetet. A Weep Themselves To Sleep -kivételesen- egy történetet mesél el nagyon bibliai stílusban, a tanulsága, hogy a munka meghozza a gyümölcsét. A vallásosság egyébként is központi szerepet kap nála, több dal imaként is felfogható, illetve többször jelenik meg a gyermek, aki Istenbe veti bizalmát.
 
Tehát nem szól direkt módon vérmes társadalmi problémákról, ezek csak szépen elrejtve lapulnak a zenei kreativitás mögött, egyáltalán nem kötelező észrevenni őket – a szürreális, már-már érthetetlen szövegek meg is könnyítik a dolgát annak, akit elsősorban a zenei élmény érdekel. Aztán majd az eladásokból meglátjuk, kifizetődő-e az ennyire művészi stílus.
 
Bertoni
 
MyMusic értékelés: 6/10
 
Jack White: Blunderbuss (2012, Third Man Records)
 
1. Missing Pieces
2. Sixteen Saltines
3. Freedom At 21
4. Love Interruption
5. Blunderbuss
6. Hypocritical Kiss
7. Weep Themselves To Sleep
8. I’m Shakin’
9. Trash Tongue Talker
10. Hip (Eponymous) Poor Boy
11. I Guess I Should Go To Sleep
12. On And On And On
13. Take Me With You When You Go

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2019. december 20.

Érzelmi hullámvasút | Acres – Lonely World

Acres – Lonely World 2019 | Bár már 2011 óta aktív bandának számít az angliai Acres, mégis 2019-ig kellett várni a nagylemezes debütálásra. Ez az idő kellett ahhoz, hogy addig érleljék a srácok a dalokat, amíg egy érzelmi atombomba erősségével tudják ránk szabadítani a Lonely World-öt. Jelentem, sikerült! Tovább

2019. december 17.

Gondolkodj! - Stray From The Path – Internal Atomics

Stray From The Path – Internal Atomics 2019 | Kilencedik lemezét gurította piacra a new yorki illetőségű Stray From The Path idén, az Internal Atomics pedig minden, amiért valaha is hallgattuk ezt a bandát. A keménység, a düh, a harag, a szövegek, az energia, a hangzás, a kreatív zenei megoldások, a változatosság… egyszerűen minden annyira a helyén van, hogy nehéz lenne belekötni. Tovább

2019. november 16.

Félgőzzel - The Contortionist – Our Bones

The Contortionist – Our Bones (EP, 2019) | 2018 nyarán a PVRIS előtt adott koncertjükkel a srácok maradéktalanul és örökre beírták magukat a szívem közepére, hiszen ezt az éteri, progresszív, dallamos, zseniális zenét egyszerűen képtelenség nem szeretni. Hatalmas kár, hogy az új EP-re ebből a zsenialitásból csak igen keveset pakoltak fel, de természetesen nincs okunk fanyalogni, azért ez még bőven a király kategória. Tovább

2019. november 7.

Dobosnak áll a világ - Anup Sastry – Illuminate (EP, 2019)

Anup Sastry olyan bandákban szerzett magának hírnevet, mint az Intervals, a Skyharbour vagy éppen a Monuments, de dobolt Jeff Loomis mellett is, valamint számtalan drum cover és playthrough videója borzasztja a kezdő dobosokat youtube-on. 2013-ban jelent meg első önálló albuma, amit azóta csak EP-k követnek, de azok rendszeresen, hiszen az Illuminate már a negyedik a sorban. Tovább

2019. július 22.

Gyere pásztor, mutasd, mid van! - Shepherds

Shepherds – Pathfinder (EP, 2018) | Igen rég adósa vagyok már a földijeimnek ezzel a pár sorral, hiszen tavaly ősszel jelent meg a Sheperds debütáló kislemeze, és azóta tologatom magam előtt a cikket. Viszont végre ide is elérkeztem, úgyhogy lássuk, Tatabányán hogy élik a hardcore/metalcore-t a fiatalok, és sikerült-e a Sheperds-nek megtalálnia az ösvényt? Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky