A Megasztár 6 zsűritagjának álmai

Bereczki Zoltán: Álomkép | Ugyan 2010. szeptember 28-án, 9 évvel első lemeze után adta ki Bereczki Zoltán második albumát Álomkép címmel, mégis most, hogy a Megasztár szerves részévé vált érdemes kicsit boncolgatni, neki milyen zenei múltja van. A paletta változatos, pörgősebb és líraibb dalokat, angol és magyar szerzeményeket egyaránt találunk. A tehetség és gyakorlat viszont még nem feltétlenül jelenti, hogy valaki csak 100%-ban jót tud csinálni.

megosztás
kapcsolódó linkek
- Bereczki Zoltán
kapcsolódó cikkek
- Időtálló ötletek Leonard Cohentől
- A nőben rejlő vadállat: Miley Cyrus lemezkritika

Különös jelenség az utóbbi időben a magyar zenei életben Bereczki Zoltán. Szinetár Dóra hűséges férjeként ismertük meg, az elmúlt időben azonban egyre inkább kezd kisfiússá válni. Az Álomképhez készített lemezborítón több kép is van róla (megjegyzem, nekem 1-2 bőven elég lett volna), amik vagány srácként ábrázolják a 35 éves énekest. Remélem, most hogy bekerült a Megasztárba, azért megáll ez a fiatalodás (vagy mondjam inkább gyerekességnek?), és a korral járó bölcsességet felvállalja… Térjünk rá a szólóalbumra, ami egyébként kiadása óta már aranylemez. Bereczki nemcsak a hangját adta a dalokhoz, hanem a zene- vagy szövegszerzésben is részt vállalt.

Két duett is helyet kapott a lemezen, az egyik Tóth Gabival (A holnap másé már), a másik pedig Johnny K. Palmerrel (Álomkép). Ez a műfaj egyébként is közel áll Zolihoz, hiszen nemrég a TV2-n A Nagy Duett című műsorban is szerepelt, ugyanakkor nem tartom szerencsésnek a választásait. Tóth Gabi a rajongók miatt biztos kifizetődő volt, de teljesen más kaliber (bár a rövid szőke haj stimmel), és valahogy a téma sem illik kettőjükhöz. Érdekes megoldás ugyanakkor, hogy egymás sorait befejezik, illetve a víz és part, csend és dal párhuzamok is nagyon találóak, de ott vannak az olyan tipikus képek is mint tűz, vándor. Az Álomképben is fellelhető a montázstechnika a magyar és angol szövegrészek váltogatásában, a tematikája (nem beszéljük egymás nyelvét, de hasonlók az álmaink) viszont nem jelenik meg a többi számban. A szaggatott dallam vontatottá teszi, és egyáltalán nem fülbemászó – talán ezért nem ez lett ismert az albumról.

Ha már a slágereknél tartunk. A Kerek egész, a leginkább közismert dal, magyarul és angolul egyaránt elkészült. Megmutatja, hogy milyen hihetetlenül magas hangokat képes kipréselni a torkán ez az ember, ami egyfelől lenyűgöző, másfelől viszont egy musicalbe ugyan illik, de egy popszámba már kevésbé. Emellett nekem kicsit közhelyes még "színpad az egész" metafora is, és nem látok benne igazi tartalmakat. A Feel Alive ugyancsak az angol vonalat erősíti. Ez persze érthető, hiszen egyre inkább elvárás a zenészekkel szemben (bármilyen nemzetiségűek is), hogy nemzetköziek legyenek. Ezt három módon lehet megoldani: nem törődnek vele, és énekelnek tovább anyanyelvükön; vagy teljesen átváltanak az angolra, mivel úgyis kevesen vannak a popzene rajongói közül, akik ne beszélnék ezt a nyelvet; esetleg (és ezzel egyelőre csak Bereczkinél találkoztam következetesen) keverik a kettőt. Szerintem a lehető legjobb megoldás a harmadik, mivel nem hiszek abban, hogy egy dalt tökéletesen le lehet fordítani más nyelvre, és az igazán fontos tartalmakat csakis az anyanyelvén fogja tudni bárki jól kifejezni. (Ezért nem bánom, hogy a Kerek egészt fordították le, ott nem sok tartalom esett áldozatul a műveletnek.)

Az eddigiekből kitűnik, hogy bár a popdaloknak nagyon jól vannak hangszerelve a lemezen, és tükrözik a szakmai hozzáértést, mégis hiányzik belőlük valami plusz. Talán azért, mert a fiatalságnak csak a látszatát tudja fenntartani, talán azért, mert ezek nem hozzák ki Zoli igazi hangi és költői adottságait. Szerencsére azért van három olyan dal is, amik kompenzálják ezt a hiányt. Kevésbé bulizós számok, akusztikusabbak, és sokkal több érzelem van bennük. Az 1001 éjjelben az egyszerűség szépsége ragad magával, a Szeress úgy (ahogy én!) pedig gyönyörű képekkel dolgozik („elviszed a tegnap ízét”, „elszakítod hirtelen az álmok filmjét”), és a dallama is magával ragadó. Ha nem lenne benne szó a szenvedélyről, akkor nem lenne olyan egyértelműen szerelmes dal, amitől még bővülhetne a mondanivalója.

A végére hagytam a kedvencemet, a Koldus maradsz című dalt. Azt hiszem, ezért az egyért már megérte végighallgatni az összes többit is, még ha nem is nyerték el a tetszésemet. Ebben a számban teljesen más arcát mutatja meg Bereczki, és remélem, hogy ez az őszinte. A szaxofon és a zongora idézte bárhangulatban olyasmikről énekel, amik elgondolkodtatják az embert. Például a „mindent eladsz az érzelmek piacán” egészen Cserháti stílusát idézi, és valljuk be, ő súlyos emberi problémákat latolgatott, olyanokat, amit sokan nem mertek kimondani. Én valami ilyesmit várok Bereczki Zolitól is: a hülye szerelmi élményeket hagyja meg a 20 éves csitriknek, és válasszon felnőtt témákat, olyanokat, amiről mások - felnőtt tapasztalatok hiányában - nem tudnak énekelni.

Bertoni

MyMusic értékelés: 4/10

Bereczki Zoltán: Álomkép (2010)

01. Szállj velem!

02. Kerek egész

03. A holnap másé már

04. 1001 éjjel

05. Várj!

06. Feel Alive

07. Szeress úgy (ahogy én!)

08. Álomkép

09. Fel kell, hogy ébredj!

10. Koldus maradsz

11. Kerek egész (angol nyelvű)

cimkék
- Álomkép, Bereczki Zoltán, celeb, lemezkritika, megasztár, zsűri

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább