Új Roxette, új lendület?

Roxette: Charm School | 10 év után először jelentkezik a zenekar új dalokat tartalmazó (szám szerint nyolcadik) stúdió albummal. A deluxe kiadás a 12 újdonság mellé plusz ugyanennyi koncertfelvételt is mellékel egy külön lemezen, amin a tavalyi év turnéiból összeválogatott régi slágerek hallhatók. Sok meglepetést tartogat, a vélemények különbözhetnek a nem minden esetben egyedi hangzásvilág miatt.

Már rögtön az első dalnál, a „Way out”-nál furcsa „deja vue” érzés önthet el, hiszen a ritmusra tapsolós kezdésből arra gyanakodhatunk, hogy bizony a Queen: We Will Rock You című slágerének szelleme jelen lehetett a dal születésénél. Ez a felfedezés rögtön így az elején egy kis csalódás, ugyanakkor maga a dal összességében hallgatható, méltó egy album bevezetésének.

A második szám, a „No One Makes It On Her Own” egy könnyedebb hangvételű, sláger gyanús dal, ahol a lágy zongora az érzékenyebb lelkű hallgatókat még talán sírásra is késztetheti, azonban némi Beatles hatás érezhető.

Sorban a harmadik felvétel, a „She’s Got Nothing On (But the Radio)” már többeknek ismertebb lehet, hiszen ebből a dalból kislemez is napvilágot látott néhány hete. Ez talán az a dal, amiben érezhető az az energia, amitől a Roxette sokat játszott előadó a rádiókban.

Az első lemezen található újdonságok közül még az „In My Own Way” tartozik a jobbak közé, ami egy lassú ballada, megint az érzelmesebb dalok kategóriájába sorolható. A dalban megszólaló orgona hangszíne, itt is némi retro hatást sejtet.

Ha a koncertfelvételeket meghallgatjuk, rájöhetünk, hogy nem minden esetben adják vissza azt az élményt és pezsgést, mint ami a helyszínen volt. Azonban néhány meglepetés előfordulhat, amikor a régóta fennálló zenekaroknál egy-egy dal új köntöst kap. Többek között ilyen a „The Look” című sláger, amit ki lehet emelni a második, bónusz lemezről. A ’80-as évek tipikus szintetizátor hangzása eltűnt, és helyére kiforrott gitár és dob került, így inkább egy dallamos rock kategóriába sorolható, ami nagyon jót tett neki annak ellenére, hogy a záró akkordok között elbújt a Beatles Hey Jude című nagy slágere. Reméljük, itt Budapesten is hallható lesz június 1-jén!

Nyilván a vélemények különbözhetnek azzal kapcsolatban, hogy vajon hol van az a határ, ameddig egy zenekar stílusa egyedi, és honnan válik másolattá?! A Roxette esetében ez a Beatles-irányvonal jót tett a zenéiknek, hozzá rakott valami kis pluszt, azonban a közönség inkább a folyamatos megújulást, a változatosságot szereti, ami ebben az esetben egy kicsit erőltetettnek tűnhet.

MyMusic értékelés: 6/10

Roxette: Charm School (EMI, 2011)

Tracklist:
1. Way Out
2. No One Makes It On Her Own
3. She's Got Nothing On (But The Radio)
4. Speak To Me
5. I'm Glad You Called
6. Only When I Dream
7. Dream On
8. Big Black Cadillac
9. In My Own Way
10. After All
11. Happy On The Outside
12. Sitting On The Top Of The World

Bényei Gabriella

cimkék
- lemez, lemezkritika, Roxette, Svédország, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább