David Guetta kavarása Rihannával

David Guetta: Who’s That Chick | Rihanna és David Guetta közös dala többféle feldolgozásban a lemezlovas új albumán. A tudatalattimba már beszivárogtak a dallamai David Guetta és Rihanna új számának, a Who’s That Chick-nek,de tudatosan, rákoncentrálva most hallgattam meg először a dalt. Lüktetős, energikus, fülbemászó, dúdolható, de mégsem elcsépelt, úgyhogy lelkesen játszottam le a legfrissebb David Guetta korongon hallható öt másik verziót is.

megosztás
kapcsolódó linkek
- David Guetta
- Rihanna

A 2010. novemberében megjelent Who’s That Chick albumon, amely David Guetta és Rihanna közös „gyermeke”, a zenecsatornákon játszott címadó szám mellett öt további dal található. Mindegyik a hipp - hopp híressé vált dal egy-egy változata különböző stílusokban testet öltve. Az Afrojack-Dub nevű variáció első taktusainál először azt hittem, valami technikai malőr következtében hallatszanak akadozva a hangok, de rögtön élvezhető ütemekre váltott a dj. Bár kicsit nekem kaotikusan csaptak egymásba a különböző dallamok, lábfejem és fejem is automatikusan elkezdett mozogni a zene ritmusára. Ezután a tüctücösen indító Afrojack-Remix nevet kapó verzió elektronikus klubzenék hangulatát idézve vezette be az alapdallamokat, így kellemes semleges, hallgatható termék született a dalból. A soron következő szám, amely a FMIM (F*ck Me I’m Famous)-Dub és Remix nevet viseli, technós hangzásával kedves, de felejthető változatot jelent számomra, azért persze tartaléknak ez is jó lesz, ha már esetleg unnám az eredeti dalt.

A kedvencem viszont a korong végighallgatása után is az a dal maradt, amely már a slágerlistákat hódítgatja megjelenése óta. Értékelendő viszont, hogy ennyiféle stílusban dolgozták fel ezt a számot, mindegyiket színvonalasan kivitelezve. Tulajdonképpen bármelyik szól is a hangfalaimból, mindegyik rögtön meghozza a party hangulatomat. Nektek is jó bulizást rá, akár otthon, akár szórakozóhelyen találkoztok David Guetta és Rihanna közös dalával!

Doroszlai Beáta

A MyMusic értékelése: 6/10

David Guetta feat. Rihanna: Who's That Chick (EMI, 2010)

cimkék
- David Guetta, lemez, rihanna, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább