Régi tűz? – Bon Jovi

Bon Jovi: The Circle | A Bon Jovit 1983-ban alapította Jon Bon Jovi énekes, Richie Sambora gitáros, David Bryan billentyűs, Alec John Such basszusgitáros és Tico Torres dobos. Leszámítva Alec John Such 1994-es távozását (amióta kvartettként működik a zenekar), az eltelt 25 évben változatlan maradt a felállás. Sikerük töretlen, pályafutásuk alatt több mint 120 millió albumot adtak el világszerte, nyertek már Grammy-díjat, majdnem minden kiadott stúdióalbumuk elérte a platinalemez státuszt, és olyan örök slágereket adtak a zenekedvelőknek, mint a Keep The Faith, a Livin' on a Prayer, Have a Nice Day, vagy épp az Always.

Nézzük, hogy a legújabb lemezük, a 2009-es The Circle is ad-e nekünk ilyen ’kult’ nótákat. A kezdő szám, a rádiókból talán, már ismert We Weren't Born to Follow, ami nagyon ’bonjovis’, fülbe mászó kis dal lett.

A When We Were Beautifulban nekem Jovi hangja nem tetszik, túl magasan és orrhangon szól. Megkockáztatom, ez a szám nagyon U2-s, Coldplay-es, de amúgy nem rossz, megvallom őszintén én továbbnyomtam, nem jó az album elején egy ennyire lírikus szám. De a harmadik trackre, szerencsére felébredtek a fiúk, beleértve Richie Samborat is, és ez sokat dob a dalon, még akkor is, ha ez a szám konkrétan a Livin’ On A Prayer basszustémáját hasznosítja újra egy tapsrock-refrénnel megfejelve.

A Superman Tonight-tól megint leül az album, nem rossz nóták ezek, csak valahogy nem hozzák a megszokott rockot, helyette kissé nyálas a hangzás. Az ugyancsak unalmasabbnak hangzó Bullet és Thorn In My Side című dalokat is csak a gitár menti meg. A Live Before You Die számomra olyan, mintha egy bulin, előkerülne a gityó, hogy na, örömzenéljünk kicsit a jól bevált ritmusra, spékeljük meg kicsit más akkorddal..., de ehhez képest kicsit semmilyenre sikerült ez a dal.

A Broken Promiseland vagy a Happy Now egészen jó számok lettek. A következőek kissé feledhetőek, törölte is őket a memóriám, sorry.

Az album végén érkező Learn To Love annyira émelyítő rózsaszín cukormázas, amit tovább ront a háááléééháááááléééé refrén. De ez a szövegekről is elmondható: Jon szinte végig olyan, mint valami bölcselkedő, 70 éves vénember, aki elénekli, hogy amikor még fiatal volt, minden milyen más volt. Ez attól az embertől, aki berobbant, anno a Runaway-jel, totál kiábrándító.

Az albumon érződik, hogy ezek a srácok szívből írják a számaikat és 50 évesen teljesen másként látják a világot, mint 25 évesen, de akkor sem kell nagypapatempójú dalokat hozni, mintha a saját temetésükre készülnének, komolyan.

A The Circle-n vannak jól elkapott hangulatok, hiszen Jon és Richie egyaránt kiváló dalszerzők, akik álmukból felkeltve, azonnal le tudnának tenni az asztalra egy három perc negyvennégy másodperces szerzeményt, ami még hallgatható is lenne, de sajnos picit langyos az egész korong. Hiányzik belőle a régi Bon Jovi tűz.

A MyMusic értékelése: 10/6

Bon Jovi: The Circle (Universal, 2009)

01. We Weren't Born to Follow - 4:03
02. When We Were Beautiful - 5:18
03. Work for the Working Man - 4:03
04. Superman Tonight - 5:12
05. Bullet - 3:50
06. Thorn In My Side - 4:05
07. Live Before You Die - 4:18
08. Broken Promiseland - 4:57
09. Love's the Only Rule - 4:38
10. Fast Cars - 3:16
11. Happy Now - 4:21
12. Learn to Love - 4:39

Egres

cimkék
- bon jovi, lemez, lemezkritika, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább