Csézy -Csak egy nő

Csézy: Csak egy nő | A 2008-ban Eurovíziós Dalfesztiválon résztvevő, és Viva Comet díjjal kitüntetett énekesnő, a közelmúltban jelentette meg második lemezét, Csak egy nő címmel. Tizenegy fiatalos, lendületes dal, popzenei elemekkel, abszolút nőies hangzásvilággal. Mi kéne még?

Csézy, már túl van egy-két slágeren, mint a Szívverés, vagy az Általad vagyok, és nem kis túlzással Magyarország egyik legszebb hangú énekesnőjének tartják. Második lemeze a popos hangzáson kívül a funky és r’n’b elemeket is tartalmaz, elég sok szívhez szóló melankolikus dallal.

Ha már a líraiságnál tartunk, kezdjük rögtön ezekkel. A szöveg valószínűleg sok embernek megdobogtatja majd a szívét, ilyen például az egyik őszintének szánt dal, a Mama, vagy pedig a szintén szomorkás, Láthatatlan híd. Ennél lehet talán egy picit olyan érzésünk, hogy ez bármelyik random Disney-film betétdalának elmenne, ami ha úgy vesszük, pozitívum.

Egyébként a dalok általában a férfi-női kapcsolatot boncolgatják; na igen, ez végül is megunhatatlan téma. Pontosan ilyen a lemez címadó dala a Csak egy nő is, amihez már van videoklip is! Ha annyit mondok, hogy ezt egy Szex és New York hangulattal próbálták vizuálisan alátámasztani, akkor mindenki el tudja képzelni. Egyébként a számot Desmond Child világhírű zeneszerző jegyzi, aki többek között Bon Jovi-val, Ricky Martinnal, az Aerosmith-szel, Cher-rel és Christina Aguleira-val is dolgozott már együtt.

A kezdő szám, amely a Bújj hozzám címet viseli, trendinek számító zenei alappal rendelkezik, sőt annyira lendületesen kezdi el az albumot, hogy az utána következő, címadó dal egy picit háttérbe is szorul mellette. Egyébként az összes dalra jellemző a rádióbarát hangzásvilág, ami egy poplemez esetében csak is jól jöhet. Az egész albumot átlengi a ’90es évek hangulata, ami a Valahol volt című slágergyanús dalban csúcsosodik ki. Mivel Csézy hangszíne megengedi, ebbe egy kicsit „Cserhátisra” vették a figurát.

A lemezen helyet kapott egy Beatles-feldolgozás is, amely az egyetlen angol szövegű szám, ez pedig nem más, mint a Yesterday. Érdekes választás záró számként, viszont jól újragondolt feldolgozás.

A lemez összességében elég csajosra sikerült (pl. Új divat), ami jó, mert sokan fogják szeretni, főleg, ha tényleg ráharapnak majd a rádiók a számokra. Zeneileg nem nagyon fogunk meglepődni, viszont elég kellemesre sikerültek a dalok, és úgy tűnik, hogy az énekesnőnek ezek abszolút testhezállóak.

MyMusic értékelés: 5/10

Csézy: Csak egy nő (Magneoton, 2009)

Tracklista:

1. Bújj hozzám
2. Csak egy nő
3. Láthatatlan híd
4. Utazunk
5. Mama
6. Új divat
7. Vágytól vágyig
8. Végtelen éjjel
9. Valaha volt
10. Nincs zöbb tánc
11. Yesterday

cimkék
- Csézy, lemezkritika

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább