2009. október 12. | Bajnóczi Piroska

Jay-Z nevetséges királysága

Jay-Z: The Blueprint 3 | Az új Jay-Z album szeptember 8-án jelent meg „The Blueprint 3” címmel, s az amerikai Billboard lista első helyét érte el. 11. lemez, 11. első helyezés, s ezzel „királyabb”, mint Elvis, aki 10 listavezető albummal „lohol” most már csak Jay-Z után. Ez nem csupán Jay-Z, hanem Rihanna, Alicia Keys, Swizz Beatz, J. Cole, Kid Cudi, Pharell, Mr Hudson, Young Jeezy. S nem, Beyoncé nem állt a sorba, maradt feleség státuszban, ezúttal is. Lehet, hogy a rajongóknak megmondja a frankót, köszönöm, nekem ez még a klisé kategóriába sem esik bele. Egyetlen egy dologban azonban igazat adok Jay-Z-nek: az élet valóban nem fair („Life is a game and it’s not fair”). Ne aggódj Elvis, a számok hazudnak, Te vagy a király!

„Néha a kemény igazságok a rapben vannak, ezt nem csomagolják be csinos masnikkal. Néha a helyzetek valóságai érdesek és az embereknek szükségük van arra, hogy kimondják.” – mondta Jay-Z a BBC1-nak. „Mi vagyunk a nemzedékünk költői! Az igazságoknak és a tisztességeknek szükségük van arra, hogy kimondják őket, és néha az embereket ez sokkolja…” Akkor nézzük, mi is az a tuti nyers valóság? Nos, pl. az „Empire State of Mind”-ban: „Én vagyok az új Sinatra és mivel itt meg tudtam ezt csinálni, megcsinálom máshol is” („I’m the new Sinatra and since I made it here I could make it anywhere”). Ahha, jó – ez sokkolt, de ez még jobban: „New York… ahol az álmok születnek, nincs semmi, amit ne tehetnél meg.” („New York… where dreams are made of, there is nothing you can’t do”). Ezt aztán megmondta, nem? Kösz, én bárhol „tudok” álmodni, s nem helyhez kötött, hogy hol valósítom meg. De persze ő jobban tudja, hiszen az egyik leggazdagabb hip-hop sztárról beszélünk: „Hozdd vissza a pénzt kérlek, milliónyi lehetőséget kaptam arra, hogy megszerezzem.” („bring me back the money please, I got a million ways to get it”) Császárnak kellene nevezni, annyira király! : „Hívhatsz császárnak!” („You can call me Caesar.”) A költészet valami más Jay-Z kérlek, s most nem élek ezzel a kedves felajánlással: Nekem Te nem vagy császár, ne haragudj, bármennyire is annak láttatja magát az egod! A soraid még klisének is rosszak, s ne gyalázzuk meg a költészetet azzal, hogy ezeket a szövegeket is annak tituláljuk.

Hallgassuk a zenét. Olyan, mintha az egész album egy szám lenne, semmi különbség a trackek között, ugyanaz a „kanapés monotonitás, a gazdagság kényelmében megmondjuk a frankót, s igazán fasza pasik vagyunk dögös csajokkal az ölünkben” feeling hatja át az egész lemezt. Az „Empire State of Mind” Alicia Keys-zel, s a „Run This Town” is Rihanna-val slágergyanús. Az utolsó „Forever Young” című szám még csak nem is vicces. Amondó vagyok, hogy ezt hagyjuk meg inkább az Alphaville-nek, nem tudom, hogy ezt azért tolták ide a végére, mert Jay-Z így a lemez végére kifogyott az ötletből, vagy, mert valami ismerős dallammal kellett megspékelni a lemezt az eladási szám feltúrbózása éredekében, esetleg ez lenne a felszabadító katarzis sekélyes gazdagék világában? Egyik célpontot sem sikerült eltalálni. Azért köszi, hogy megköszönöd a „Thank You”-ban a közönségnek, bár ez inkább rávilágít a hallgatóság „igényességére”. Mindemellett fontos megjegyezni: nem a műfajnak vagy a jólétnek szól a fenti kritika.

Bajnóczi Piroska

A MyMusic értékelése: 10/2

Jay-Z: The Blueprint 3 (2009, Warner)

Számlista:

1. What We Talkin’ About
2. Thank You
3. D.O.A. (Death of Auto-Tune)
4. Run This Town
5. Empire State of Mind
6. Real As It Gets
7. On To The Next One
8. Off That
9. A Star Is Born
10. Venus vs. Mars
11. Already Home
12. Hate
13. Reminder
14. So Ambitious
15. Young Forever