3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2009. január 21. | Egres

Amit üvöltve kérünk majd...The Killers

Copyright:

The Killers: Day & Age | Aki ezt a cikket elolvassa, annak nyilván nem kell bemutatni a Killerst. De akinek mégis, annak íme pár szó a bandáról: a The Killers egy Grammy-jelölt amerikai rockegyüttes Las Vegas-ból. Az együttes 2002-ben alakult. Első, kirobbanó sikerű albumuk, a Hot Fuss 2004-ben, Sam's Town című második lemezük pedig 2006-ban jelent meg. Aztán kiadtak egy B-oldalas dalokat és remixeket tartalmazó válogatást (Sawdust).

És tavaly év végén sokak örömére, végre megérkezett az új The Killers album „Day and Age” címmel!

Legtöbb helyen negatív kritikát kapott, de ne ítéljünk, míg meg nem hallgatjuk (lehetőleg többször)!

Mindenesetre Flowers azt nyilatkozta, hogy Elton John, és David Bowie voltak a fő inspirációi az album megírásánál. Ez kinek jó hír, kinek kevésbé...

Az első nóta, a Losing Touch hallatán, azonnal továbbnyomtam, hátha a következők hozzák a tipikus, Killers-es indierockot. Nos, a Human is egy olyan szám, amire azt mondom, a zenei alap még jó is lenne, de az ének monotonsága és "semmi újat nem hozása", lapossá teszi ezt a számot is.

A változó tempójú Spaceman fülbemászó refrénjével a Mr Brightside babérjaira tör, a Joyride klasszikus, ügetős Killers-dal, egy kicsit másképp: szaxofonnal, ami feldobja az amúgy is jó hangulatú számot.

A This is your life visszhangzó afrikai kórussal, az I Can't Stay karibi ütemekkel mászik a fülünkbe, Hawaii, vidám-szomorú, és az átvezetés elsöprő.

A Neon Tiger tipikusan olyan szám, amit üvöltve fognak kérni a rajongók a Killers koncerteken. A The World We Live In totál popos, valószínűleg a rádiók kedvence lesz. Mire az utolsó számokhoz érünk, ha nem vagyunk fanatikus Killersesek, totál lefáradhatunk.

Mindent összevetve, érezhető a Bowie-hatás, és van elég sok U2-ra hajazó dal is (ez főleg az énekben érezhető, bár meglehet, ezzel nincs mit tenni...).

A The Killers bevállalt valami újat, megpróbált kitörni a megszokott stílusából, ami szerintem sok rajongónak nem tetszik annyira. A változás mindig megosztja a tömegeket.

Ki-ki döntse el, melyik a jobb, a már jól ismert elektronikával jócskán átitatott gitárpop muzsika, vagy a mostani, news wave-es minimalizmus!

A MyMusic értékelése: 7/10

The Killers: Day & Age (Island Records – 2008)

1. Losing Touch 4:13
2. Human 4:05 
3. Spaceman 4:44
4. Joy Ride 3:34
5. A Dustland Fairytale 3:45
6. This Is Your Life 3:39 
7. I Can't Stay 3:05
8. Neon Tiger 3:04
9. The World We Live In 4:38
10. Goodnight, Travel Well 6:51

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

2020. szeptember 26.

Ha temetsz, temess mélyre! - Make Them Suffer – How To Survive A Funeral

Make Them Suffer – How To Survive A Funeral (2020) | Nagyon nehéz helyzetben voltam, mert alapvetően bírom a bandát, viszont az előzetes dalokból nekem egyedül az Erase Me ütött csak akkorát, hogy elkezdjem várni a lemezt – plusz természetesen a lemez címe, mert az viszont telitalálat! Ebből a kétes alapszituációból pedig a végeredmény egyértelműen kibillentett, nézzük merrefelé! Tovább

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky