The Kills: Midnight Boom

A minimalista garázs-punkot játszó angol-amerikai duót 2003-as bemutatkozó lemezük meleg fogadtatásakor csapta meg először a siker szele. Alison „VV” Mosshart és Jamie „Hotel” Hince második lemeze óta 4 év telt el, idén az eddigi legfogyaszthatóbb albumukkal, a Midnight Boom-mal robbantak újra.

A számokat egytől egyik ők maguk írták, a groove központú lemezen marad a tőlük megszokott gitár, a dühös és szexi énekhang, no meg a dobgép, ugyanakkor megújulás is hallható – bár a Velvet Undergroundra emlékeztető dallamvilágot nem dobták teljesen - az eddigieknél letisztultabb hangzású, koncentráltabb, dance-rockos koronggal rukkoltak elő.

Két slágeres electro popba hajló számmal indítanak, lüktető garázs-punk számból is csak egy, a M.E.X.I.K.O. került fel, jellemzőbb a táncolós tempó, erőteljes elektonikus zenei behatással.

A szuper-fülbemászó Last Day of Magic pop dal az egyik leglendületesebb szám, fokozatos intenzitással gerjed elsöprő erejűvé. Talán épp ezért ezt a számot választották június 9-ig tartó fotópályázatukhoz, melynek keretében arra buzdítják a rajongókat, hogy kapják elő fényképezőgépeiket és töltsék fel a dal ihlette saját készítésű fotóikat a weboldalra. A győzteseket egyedi, a banda által aláírt, személyre szóló bekeretezett lemezzel és egyéb Kills cuccokkal ajándékozzák meg.

A záródal a Goodnight Bad Morning kifejezetten kellemes bejezés, megkoronázva VV ék 3., legjobban sikerült albumát. A robbanékony páros két dögös videoklipet is készített, az egyiket a Cheap and Cheerful-hoz, a másikat a kísérteties U.R.A. forever-höz, szóval tényleg senki sem mondhatja, hogy nem adott minden a kitörő sikerhez.

Tablieh Diána

A MyMusic értékelése: 7/10

The Kills: Midnight Boom (2008)

1. U.R.A Fever 2:16
2. Cheap and Cheerful 2:26
3. Tape Song 3:35
4. Getting Down 2:55
5. Last Day of Magic 3:21
6. Hook and Line 2:03
7. Black Balloon 3:46
8. M.E.X.I.C.O.C.U. 1:37
9. Sour Cherry 3:07
10. Alphabet Pony 1:45
11. What New York Used To Be 3:15
12. Goodnight Bad Morning 3:51

Forrás: music-news.com

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Continuer

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Continuer

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Continuer

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Continuer

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Continuer