3430 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2019. július 17. | Jam

Minőségi iparosmunka - Of Virtue

Copyright:

Of Virtue – What Defines You (2019) | A michigani kvintett harmadik lemeze mindenképpen előrelépés a korábbiakhoz képest, de előre le is kell szögezni, hogy a What Defines You egy sokszor-hallgatós, érlelődős anyag. Megvannak rajta a direkt slágeres részek ugyanúgy, mint a sokadszorra beütő, megvilágosodós témák. Lássuk!

Egészen érdekes a kapcsolatom a csapattal, hiszen amíg Oliver, a csapat menedzsere rám nem írt, hogy készítsek már interjút a csapattal, addig azt sem tudtam igazán, hogy a világon vannak… Aztán sajnos az interjú kútba esett, hiszen nem tudtam ott lenni a The Word Alive-val közös, düreres bulin, de Oliver a lelkemre kötötte, hogy legalább egy lemezkritikát kanyarítsak már a What Defines You-ról, hogy kicsit idehaza is terjedjen a srácok híre. Na, most ezzel a csomaggal a hónom alatt úgy ültem neki ennek a 10 dalnak, hogy „én ezt jóra hallgatom, Isten úccse!”. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ezeket a dalokat egyáltalán nem kell jóra hallgatni, merthogy jók önmagukban is, még akkor is, ha egészen kevés újdonságot hoznak a szcénába, ráadásul az elmélyedős, velősebb darabok nem is fognak mindenkinél betalálni.

A kezdéssel nincs semmi gond, hiszen a No Control kellő erélyességgel robban be, bátran kezet fogva a Suffer-rel, ami viszi tovább a duhajabb, energikusabb életérzést. A baj mindjárt ott kezdődik, hogy megtörik a sort a srácok egy-egy Alive-val és Immortal-lal, amik már korántsem bírnak akkora berántófaktorral (igen, létezik ilyen szó!), mint fentebb említett társaik. Nincs baj a megszólalással (ez persze igaz az egész korongra, hiszen a földre hangolt gitárok úgy a falhoz kennek, ahogy illik), nincs baj magukkal a dalokkal sem, egyszerűen csak az említett mélyedős, többször nekifutós dologról van szó. Aztán a Thanks For Nothing-nál gondol egyet az album és átmegy slágermetalba, ami hihetetlenül jót tesz az egésznek! Onnantól sokkal ragadósabbak a dallamok, sodróbb a lendület (gondoljunk a záró Confide In Me-re mindkét szempontból), táncolósabb az egész és sokkal jobban egyben van, mint a lemez első fele. Nincs azzal baj, hogy gyengébb dalok is kerülnek egy-egy lemezre, csak arra kellene vigyáznia a srácoknak, hogy ha az elejét nem nyomja végig valaki, hanem kikapcsolja, akkor nem jut el a csúcspontokig, pedig egészen sok olyan pillanat van a második etapon, amit kár lenne kihagyni.

Tyler baromi sokat énekel tisztán és ez jót is tesz a változatosságnak (á la mostani trendek, mint Atreyu, The Amity Affliction, stb., stb.), de még mindig Damon vokáljai hozzák az igazi bizsergető érzéseket. Nem is csoda, hiszen az ő orgánuma sokkal tisztább, sokkal magasabb éneklést tesz lehetővé, amivel élnek is az arcok. Ami pedig abszolút a tetőpontok egyike, az Kalie Wolfe vendégszereplése a Rivals-ból, hiszen a Pictures Of You könnyen lehetne az egyik legjobb modern metal/post-hardcore dal az évben, ha kellő ember ismerné... Amire még ki kell térni, az az ízlésesen és finom használt elektronika, amely légiessé teszi a dolgokat, ahol kell, de sohasem tolakodik. Valahogy így kell a programozáshoz nyúlni, ahogy a srácok tették. A gitárszólókból pedig minimum kétszer, de inkább négyszer ennyit is elbírna a korong, úgyhogy ezeket én nagyon erőltetném. Persze, tudom, így sokkal nagyobbat ütnek, amikor végre jönnek, ez nem is az a műfaj, de akkor is kevés! Viszont összességében még így is azt kell mondanom, hogy részrehajlás vagy sem, de az Of Virtue idei lemeze egy egészen kiváló hallgatnivaló, annyi változatossággal, ami pont elviszi a hátán az egészet, ebben a modern metaltengerben.


A MyMusic értékelése: 8/10


Tracklist:
01 – No Controle
02 – Alone
03 – Suffer
04 – Immortal
05 – Thanks For Nothing
06 – Pictures Of You (ft. Kalie Wolfe of Rivals)
07 – I Won’t Break
08 – Surrounded
09 – Torn Apart
10 – Confide In Me
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 25.

Csendesen | Breaking Benjamin

Breaking Benjamin – Aurora (2020) | Akusztikus albummal jelentkezett a Benjamin Burnley vezette csapat, akik az Ember után úgy gondolták, hogy jobb lesz, ha visszavesznek a durvulásból és a hosszú-hosszú évek óta áhított unplugged dalcsokorral lepik meg a rajongókat. Ez egyrészt dicséretes, hiszen tényleg minimum 15 éve vártuk ezt a percet, másrészt reméljük, hogy jövőre jön a következő hangos lemez, csak hogy ne szakadjon meg a hároméves ciklus, plusz az utóbbi is zseni volt. Tovább

2020. február 20.

Egy kicsit innen... | Wage War

Wage War – Pressure (2019) | Megérkezett az ocalai brigád harmadik nagylemeze, ami attól kapta a legnagyobb visszhangot, hogy a belengető single gitártémája egy az egyben lenyúlta az Architects Doomsday-riffjét. Ha itt megálltak volna, akkor nem lenne a fenti cím és a rossz szájíz, de sajnos túl sok zenét hallgatnak a srácok… Tovább

2020. február 14.

A 2. félidőt hozták a fiúk | Our Last Night

Our Last Night – Overcome The Darkness (2019) | Kicsit talán elhamarkodott képet alkottam tavaly a Let Light Overcome-ról, de védelmemre legyen mondva, hogy akkor még szó nem volt arról, hogy lesz második fele is az anyagnak. Viszont az Overcome The Darkness megérkezett, rám rúgta az ajtót és kicsit még el is varázsolt. Tovább

2020. február 8.

Hátra arc! | Sleeping With Sirens

Sleeping With Sirens – How It Feels To Be Lost (2019) | Kellin Quinn azt ígérte, hogy végre egy keményebb, a banda aranykorához jobban hasonlító, rockosabb albumot kapunk, mert a Gossip volt. Ez egy nagyon szép fogadkozás, csak mivel a Gossip nettó pop volt, kicsit mégis féltem ettől a kijelentéstől. Végül aztán csak igazat mondott Mr. Quinn, de ettől még ne kezdjünk örömtáncot járni. Tovább

2020. február 4.

A kis béna | Andrew Baena

Andrew Baena - Bury The Hatcet (2019, EP) | A youtuberek korát éljük, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy már lassan mindegyiknek van saját dala, EP-je, lemeze, videóklipje vagy bármije, ami a zenéhez köthető – még ha nem ért hozzá, akkor is. Szóval az is tény, hogy ezek közül nagyon kevés az értékelhető produktum, ezért baromi meglepő, hogy az egyik ilyen tavaly Andrew Baena nevéhez fűződik. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky