3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2017. augusztus 17. | Jam

Cucore-metal: Dead By April - Worlds Collide (2017)

Copyright:

Dead By April - Worlds Collide (2017) | Három év, gyökperkettőször tíz a harmadikon tagcsere és trióra való fogyatkozás után - session hörgőssel!! - a svéd electrocore csapat jelenti: kész az új lemez és bivalyabb, mint valaha. Haha. Ha ezt mindenkinek elhinném, rancsot kéne bérelnem a sok bivalynak. Lessük meg, mekkorát lódított a Dead by April?

Ha a hangzásra gondolunk, akkor tulképp semekkorát, mert az biza tényleg odavág a falhoz. De ez elvárható. Ha az elektronikára, akkor végül is mondhatni, hogy az is rendben van, mert bár újdonságot nem nagyon kapunk, de végig szerves része a zenének, és ahogy megszokhattuk, pluszt ad az egésznek és egyfajta ‘egybőltudommiszól’ egyéniséget kölcsönöz a bandának. Amitől valójában bivalynak érezzük a hangzást az a hét húr és a mély hangolás, ami kellő kontrasztot biztosít a magas szintifutamoknak és valljuk be, más feladata nincs is nagyon. Aztán itt van még a két ének, ami az egésznek a sava-borsa és ezen állt vagy bukott a banda sikere mindig is. Szerencsére nem kell aggódni, Pontus visszatért és elemében van. Nagyon is elemében.

Slágerhalmaz, ezt kell tudni a dalcsokorról, ráadásul nem az az egyből bemegy, egyből kijön fajta, hanem fogós, ragadós, dúdolható, szerethető parádé ez, kérem szépen. Ehhez kell az adottság, hogy valaki ne csak jó dalokat, hanem slágereket írjon. Plusz, ha már itt tartunk, akkor az sem utolsó szempont, hogy végre van egy dal a lemezen, amelyet csak hörgős ének kísér elejétől a végéig, majd a lemez zárásaként felkérték Tommy Körberg-et (nem a ti hibátok, hogy nem hallottatok még róla, egészen eddig én sem), hogy Elton John-os orgánumával tisztelje meg az utolsó tételt és akkora balladát kanyarított belőle, hogy kiszakad a ház oldala. Tulajdonképpen tíz pontot kellene adnom a lemezre, de persze nem esszük ennyire forrón a gyümölcslevest, van egy-két bökkenő, amelyet az irántuk érzett szerelmem miatt legszívesebben kihagynék a cikkből, de legyünk politikailag korrektek és hallgassuk meg a másik oldalt is.

Szerencsére itt sokkal rövidebb lesz a lista: először is az autotune. Belefér, eddig is belefért, de nem kell, felejtsük már el! Másrészt a ritmusképletek: egy-egy darálást mintha egy az egyben átemeltek volna egy korábbi dalból és ez zavaró. Meg különben is, az előző lemezen már elkezdtek a srácok a progresszívabb (progresszívebb?...vaebb??) dolgokkal kísérletezni, azt az utat tessék folytatni, nem baj, ha a tinilányok egy kicsit gondolkodnak is zenehallgatás közben! De ennyi, ettől függetlenül ez a 11 dal mestermű és örülök, hogy feloszlás helyett erre voksoltak a srácok. Már csak el kéne jutniuk végre kis hazánkba és boldog leszek!


A MyMusic értékelése: 9/10


Tracklist:
01 - Crying Over You
02 - I Can’t Breath
03 - Playing With Fire
04 - Warrior
05 - Breaking Point
06 - My Heart Is Crushable
07 - Can You See The Red?
08 - Our Worlds Collide
09 - This Is My Life
10 - Perfect The Way You Are
11 - For Every Step
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky