3429 zenekar 12493 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2016. november 20.

Metallica: Hardwired... to Self-Destruct

Copyright:

Metallica: Hardwired... to Self-Destruct (2016) | Hát ezt is megéltük! Hosszú várakozás után végre elérkezett a pillanat és kézben tarthatjuk a 10. Metallica stúdióalbumot. 2016. november 18-án jött a Hardwired... to Self-Destruct. Itt már nincs több találgatás, mostantól maguk a nóták beszélnek!

Amikor még csak kósza hírek érkeztek a Metallica háza tájáról az új lemezzel kapcsolatban, valamikor 2011 októberében Robert Trujillo megemlítette, hogy a zenekar visszatér a stúdióba, hogy a következő album számain kezdjen dolgozni, még nagyon távolinak tűnt az egész. Nem sokkal később Lars Ulrich is elejtett egy pár mondatot egy interjú során, hogy így állnak, meg úgy haladnak a dolgokkal, már ami az új albumot illeti, de aztán sokáig semmi egyéb hír nem érkezett. Ennek ellenére újabb és újabb turnékat bonyolítottak a világban, közben megjelent az első saját finanszírozású filmjük is Throught The Never címmel (Antal Nimród rendezésében), amely tovább és tovább tolta az új album munkálatait. Majd aztán a tavalyi évet már erre a munkára szánták, minimális fellépést elvállalva.

És íme, itt van, mindenki kezébe veheti minden idők egyik leg meghatározóbb Heavy Metal (van még jelentősége ennek a jelzőnek?) zenekarának legújabb nagylemezét.

Az együttes történetét már mindenki kívülről tudja. Bármelyik iskolában ötösre felelnének a gyerekek Metallica-tanból, vagy az érettségin is lehetne vizsgakérdés, de talán már az újszülöttek DNS-ének is része már a Metallica. A kortárs zenerajongók –különösen a Hard Rock- Heavy Metal iránt érdeklődők - mindegyike tudja, hogy anno 1981-ben hogyan találkozott Lars Ulrich és James Alan Hetfield. Hogy az a bizonyos újság hirdetés tehet mindenről, amit Lars adott fel a helyi lapban és James erre jelentkezett, de amikor Hetfield látta Lars szegényes dobcuccát, nem akart kötélnek állni és csak hosszas rábeszélésre adta be derekát. Hogy mit történt Dave Mustaine-el, miként került ki a csapatból és hogyan jött helyette Kirk Hammett, akinek játékát a fél világ másolta/másolja. Hogyan került a képbe egy bizonyos Clifford Lee Burton egy San Fracisco-i Trauma koncert utáni megbeszélés alkalmával.

A Kill ’em All megjelenése 1983-ban, mely vadságával egyből pofon vágta a metal világát, majd egy évvel később a fantasztikus Ride The Lightning és két évvel később a szenzációs Master Of Puppets, mely a mai napig etalon és 100%-ig hibátlan mind a hangzást, mind a számokat illetően.

Jött Cliff sajnálatos halálos balesete Svédországban. Jason Newsted belépése, az … And Justice for All album összetett, bonyolult dalszerkezetei. A Fekete Album, mely teljesen felforgatta az amúgy is átalakulóban lévő zenei világot és még egy lökést adott a Metal-nak mielőtt kissé parkoló pályára került a 90-es évek elején-közepén. Load/Reload éra jobb-rosszabb számai, melyek erősen megosztották a rajongókat. De az elvitathatatlan, hogy mindig kreativitásuk legjavát adták. Jason távozása a 2000-es évek elején, a nem túl jó hangzású, kissé kaotikus körülmények között született St.Anger. Aztán Rob Trujillo (Suicidal Tendencies, Infectious Grooves, Ozzy) belépése, újabb vérfrissítés volt a bandának, hogy hosszú hallgatás után egy újabb stúdió albummal a Death Magnetic-el térjenek vissza.

Ám eltelt azóta vagy 8 hosszú év, és bár tudjuk, hogy a Metallica saját útját járja,- Lars és csapata senkinek nem engedi meg, hogy beleszóljon a dolgukba -, csak elérkezett az újabb stúdióalbum ideje. 

1 2

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2018. május 25.

Kívül állok, magamon kívül - Three Days Grace

Three Days Grace – Outsider (2018) | Három évet kellett újfent várnunk, hogy a torontói srácok visszatérjenek és végre levetkőzzék Adam hiányát, kipróbálva néhány olyan megoldást, amelyet eddig egész élesen kerültek. Persze nem minden esetben jó a kísérletező felfogás, de ha végre az énekes is beleviszi az egyéniségét a zenébe, azért az nem árthat. Matt pedig belevitte az övét ebbe a lemezbe bőséggel. Tovább

2018. május 24.

Hát ez nem az lett - 30 Seconds To Mars

A Jared Leto Show - 30 Seconds To Mars – America (2018) | A kezdetektől hatalmas rajongója vagyok a banda, vagyis a Leto fivérek munkásságának, a selftitled és az A Beautiful Lie ott csücsülnek a polcomon, a masszív porrétegtől védve, hatalmas becsben tartva, a This Is War-ra még fáj a fogam, míg a negyedik lemezt már csak ajándékba fogadnám el (talán). Pénzt már semmiképpen nem adnék érte. Valószínűleg az Americát azon nyomban vissza is adnám... Tovább

2018. május 20.

Elpuhultál? Nem baj! - Paramore

Paramore – After Laughter (2017) | Négy év telt el az ultrasikeres selftitled óta, Jeremy Davis ismét elhagyta a hajót, Zac Farro visszaszállt rá, de mindez csak a körítés, hiszen az agy, Taylor York és a hang, Hayley Williams még mindig magabiztosan vezetik egyre növekvő bárkájukat a pop tengerén. Az ötödik albumhoz érve elmondhatjuk, hogy egy felnőttebb, érettebb külsőt mutató, de lelkében még mindig bohókásan gyermeteg zenekarral van dolgunk, és ez zseniális! Tovább

2018. május 13.

Storytime. Megint... - Black Veil Brides

Black Veil Brides – Vale (2018) | A fekete menyasszonyok visszatértek, hogy négy évvel a selftitled buktája után kicsit visszaépítsék a renomét, amely mégsem romlott meg úgy istenigazából. Csak nálam, nálam viszont eléggé, hiszen az első három albumot – a maguk kis hibáival együtt is – imádtam, a negyedik pedig úgy arcul csapott az ötlettelenségével, hogy még mindig sajog kicsit. Tovább

2018. május 9.

Alapvető stabilitás - August Burns Red

August Burns Red – Phantom Anthem (2017) | Nyolcadik albumához érkezett a mindig megbízható, stabilan zakatoló metalcore alapvetés, akik ugyan a rajongók szerint még mindig csak próbálják a Messengers farvizét meglovagolni és a kreativitásuk már rég nem úgy csillog, mint hajdanán, de én ezt vitatnám. El is mondom, hogy miért! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky