3430 zenekar 12460 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2016. augusztus 25. | Jam

My Chemical Paramore a The Hellfreaks új lemeze

Copyright:

The Hellfreaks - Astoria (2016) | Egy hosszabb szünet után, teljesen új tagsággal, ráadásul a vízválasztónak számító harmadik lemezzel visszatérni sokszor felér egy öngyilkossággal. No persze nem Shakey Sue-nak, aki még így is jó irányba kormányozza bandáját.

Kétkedve álltam ehhez a csapathoz, hiszen a psychopunknak aposztrofált genre nem igazán a szívemhez legközelebb álló. Aztán elindult a korong és leesett az állam, hiszen ez mégiscsak egy igazán tökös - a női vokál ellenére - és jól kitalált koncepció alapján felépített egész. Meg hát olyan zenészekkel, mint Szumper Ádám, nem is nagyon lehet hibázni. Ezekután már teljesen jogosnak érzem az Európa- és USA-turnét, amellyel Sue-ék visszatértek a köztudatba.

Zeneileg természetesen semmi Periphery - szintű megoldásra nem kell számítani, sőt szövegileg sem közelíti meg a dolog akár a Twenty One Pilotsot, se a My Chemical Romance-et, akikre azonnal asszociálunk az első hangoktól kezdve. Ez egy egyszerű, őszinte, arcbamászós punk, amely akkor a legjobb, amikor nem is akar más lenni. A dallamosabb, paramore-osabb dalok nekem annyira nem jöttek át, ugyanis ebben az esetben a kevesebb sajnos nem lett több. Sue hangja kellemes, élvezhető, de azért a hatalmas aréna vokáloknál még nem tartunk. A könnyedebb, punkos, dühös számok sokkal jobban magukkal sodortak és mivel ezekből lényegesen több van, ezért – hál’ Istennek – nem megy el popba az egész. Néhol egy-egy kellemesebb gitárdallam is meg tud maradni, de azért érződik, hogy itt inkább az énekre van minden kihegyezve, a hangszerek hozzák a kötelezőt, de nagy figurákat sehol sem hallhatunk (mint például a már említett MCR-nál).

Mindettől függetlenül egy kellemes csalódás volt ez a lemez, ami után már csak egy élő fellépésére kéne eljutnom a bandának, hiszen ez a lendület és szabadságvágy igazán érdekes elegyet alkothat a bulizni vágyó fiatalsággal. Remélem ez is eljön nemsoká, csak Sue-éknak itthon is kellene koncerteznie!

A MyMusic értékelése: 7/10

The Hellfreaks - Astoria (2016)

Tracklist:

01 – Burn The Horizon
02 – Why Do You Talk
03 – Rope
04 – Wolf
05 – I’m Away
06 – Dawn
07 – Come Around
08 – Your Call
09 – Sid And Clyde
10 – Back To My Planet
11 – Little Crime

Jam
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2019. május 30.

Beartooth – B-Sides Legyen inkább C...

Beartooth – B-Sides | A tavalyi albumról lemaradt dalokból hozott egy mindössze két dalos EP-t Caleb Shomo és csapata. Ebből pedig két dolgot vonhatunk le kapásból: nem véletlenül maradtak le a dalok a lemezről, illetve lehet, hogy kevesebb dalt kéne írni az uraknak, viszont sokkal fogósabb körítésben... Tovább

2019. május 27.

A sötétség hol van elzárva? Krúbi

Krúbi – Zárolás feloldva | Krúbi a tavalyi év legnagyobb felfedezése volt hip-hopos körökben, amelyhez egy komoly visszhangot keltő Fonogram-díj, egy eszméletlen magasságokban szárnyaló nagylemez és azóta is teltházas koncertek tucatjai társulnak. Majkát meg eszi a sárga irigység, mert kicsikét szűk lett neki a világ... Tovább

2018. november 26.

A lányos énemnek - Against The Current

Against The Current – Past Lives (2018) | Két évvel ezelőtt nagy vehemenciával vetettem rá magam a new york-i trió debütáló lemezére, mert a Gravity EP azt vetítette elő, hogy egy gitárral és lendülettel bőven megtámogatott, korrekt kis Paramore-klónt kapunk. Akkor csalódnom kellett, mert sokkal lágyabb, lassabb és unalmasabb lett a debüt. A folytatás viszont igyekszik visszaadni a hitemet! Tovább

2018. november 20.

Az imádni való, kénköves Pokol - Architects

Architects – Holy Hell (2018) | Nyolcadik lemezéhez érkezett a brit metalcore alapvetésének számító Architects, akiknél nem csak az volt a kérdés, hogy tudnak-e kétévente minőségi dalokkal és tartalommal előállni, hanem az is, hogy fő dalszerzőjük és alapító gitárosuk, Tom Searle halála után merre tovább? A válasz egyszerű: lefelé a mélybe! Tovább

2018. november 15.

A változás jó, értem?! - The Amity Affliction

The Amity Affliction – Misery (2018) | A trióra fogyatkozott ausztrál metalcore csapat hatodik albuma egy olyan kísérletezés eredménye, amire ugyan számítani lehetett az elmúlt pár év alapján, mégis a végeredmény teljesen más, mint amit vártunk. Igen, elismerem, egészen érdekes a helyzet, viszont végighallgatva a Misery-t kijelenthető, hogy egyáltalán nem rossz. Sőt... Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky