3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2015. április 28. | Stewie

Kicsit merész, kicsit félős, de kezdésnek mindenképp jó

Copyright:

Twentees: Sing.Dance.Cry | Pár hónapja írtam egy cikket a Twentees-ről, akik újfajta indie rock felfogásukkal keltették fel a figyelmemet. Most, fennállásuk 3. évében kiadták első nagylemezüket Sing.Dance.Cry címen.  Igazából nem pont erre számítottam, de nem feltétlen negatív értelemben.

A kiindulási pont, hogy nem nagyon hallgatok second-generation indie-t (Én a Blurben teljesedtem ki ebben a műfajban). Éppen ezért kicsit utána kellet néznem a meghatározó jegyeknek, hogy teljes képet alkothassak. Ezek után két dologra jöttem rá: még mindig nem szeretem ezt a stílust, viszont ez az album nagyon jó lett!

A lemez kezdete szokványos indie, mintha meg akarták volna határozni, hogy ők azért még inkább a Franz Ferdinánd generációjához tartozni. A BBQ Party egy kellemes, táncolós szám, ami bármikor megállná a helyét az évezred elején. Az Introduction pedig igazából egy jó felvezetéshez híven nem túl emlékezetes, de ráhangol az albumra.

Számomra ezek után kezdődik el a lemez és a  Let’s Go-val tényleg elindul a lendület. nem a szokványos műanyag túlspilázással közelíti meg témáját, mint az elődei, hanem egy egyszerűbb, letisztult, de ütemes és könnyen fülbemászó világot fest elénk. A dobtéma külön felkeltette a figyelmemet itt, nagyon ötletes szerintem (dicséret érte Héjjának).

A No Stopban tetszett a vokális megoldás, de igazából megint „egy lépés vissza” érzést keltett bennem. Szóval ugorjunk is a 2Face-re. Ebben megint érzem, hogy próbáltak az indie alsó ágaihoz nyúlni egy kicsit (progresszivitás, space, stb.). A gitár viszi a dalt: végigpörgeti, nem engedi egy percre sem leereszteni a lendület.

Talán az egyik legjobb szám lett a Never Get Enough: jól leképezi azt, hogy ez az album egy folyamat a régi second gen. között és a még erősen kialakuló third gen között. A vég nélküli küzdés a jobbá válás felé, de harc önmagunkkal, mind egy könnyen befogadható közegbe burkolva, erről fog szerintem szólni ez az érája a brit rocknak.

Mymusic értékelés 8/10

Twentees: Sing.Dance.Cry

1. BBQ Party
2. Introduction
3. Let's Go
4. No Stop
5. 2Face
6. Never Get Enough
7. (Not) The Time of My Life
8. Next Year
9. Nem lesz más
10.(Set the Streets on) Fire
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky