3428 zenekar 12455 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2015. április 15. | Stewie

Tiszta rock and roll rázva és keverve Fatal Errorosan

Copyright:

Fatal Error: Bérlet az életre | Aki ma azt mondja, hogy a rock haldoklik, az vagy nem tudja, hogy mit jelentenek a szavak, vagy a mainstream zene pocsolyájában nézelődik csak. Pedig rengeteg jobbnál jobb zenekarunk van, akiknek csak el kéne járni a koncertjeire, és jövőre már nem az X-faktor lenne a mérvadó. És akkor még nem is beszéltem a fiatalokról… egészen idáig. A héten kaptam kézbe egy ifjú, energikus rockbanda friss albumát, és nem hagyott hidegen. Ez volt a Fatal Error első lemeze, a Bérlet az életre címmel.

Ami igazán megfogott, hogy tényleg az, amit ma rock’n’rollnak mondunk: nem akarja megváltani a világot, elmondani, hogy a szívem helyén fekete lyuk van, vagy, hogy az élet vacak, és meg lehetne menteni a világot az összefogással és evőpálcikákkal. Mindössze az életről szól: egy hétvégi iszogatás a haverokkal, egy munkahelyi főnök, a Deáktéri zenélgetés, vagy, hogy éppen rondák vagyunk, már ha valaki az lenne.

Az első dalnál egyből felkaphatjuk a fejünk: egy dallamos, pörgős szám, trombitával megspékelve. Erős gitárrész, a vokál pedig szerintem nagyon a helyén van: az egész tükrözi a fiatal nemtörődömséget, és nagyon tudatosan alá is pakolja az eszközöket. Viszont a zongora háttérbe szorult, nem hallatszik ki rendesen, amit kicsit azért sajnálok. Pedig a végén kifejezetten jópofa, ahogy lezárja a dalt, de emiatt csak még nagyobb szívfájdalom, hogy nem nagyon hallatszik ki a szám közben, csak elvétve.

A gonoszak balladája (melynek klipje a cikk végén) viszont tényleg oda van rakva. Érződik belőle a lázadás, hogy nincs kötöttség. Minden ütemből átjön az energia és a szabadság. Viszont, ha összevetjük, a lemez egy hasonló számával a Nem leszek kutyája-val, akkor szerintem hiányzik belőle a pimaszság, ami az utóbbiban egyértelműen megvan.  Viszont az utóbbiban nincs az a lendület, ami az előbbiben. Mintha azzal, hogy két szám hasonló érzést akart megfogni, kicsit szétválasztották őket, így viszont lett két 8-es szám egy 10-e helyett.

A legszebb szám az albumról egyértelműen a lemezcím-adó dal, a Bérlet az életre. Főleg a gyerek kórus fogott meg, ami tényleg megérinti a szíveket. A gitár is kifejezetten tetszett, nem féltek az akusztikust és az elektromos részeket váltani (szomorú, hogy ma már ezt is ki kell emelnem). Talán a legnagyobb hiányosság, hogy Rimóczi hangját pont itt nem éreztem teljesnek. Ha koncerten hallottam volna, azt mondanám, hogy elmélázott és nem figyelt, hogy mit is énekel. Szépen kiénekli, de nincsen benne a lélek. Ezt azért tudom, hogy élőben már volt szerencsém hallani a számot, és ott megvolt a teljes katarzis a szám után. Itt hiányérzetem van, és az ének az oka. Lehet keverési hiba, de a végeredmény ugyan az: megint egy kicsit kimaradt valami, ami miatt nem tökéletes.

Az utolsó szám osztott meg leginkább. A nincs több kérdés első felére igazából nem is emlékszem. A dallam nagyon hasonló az Utolsó Hétvégéhez, annyira nem fog meg az életérzés sem, nem jön át az egész. Viszont a közepén a dropban hirtelen beüt egy D’N’B-s vonulat. Meglepő és letaglózó, nekem személy szerint nagyon tetszik, hogy hozzá mernek nyúlni a műfajokhoz, de az első fel olyan a számnak, mintha csak kellet volna valami a katarzis elé.
Ez a nagy ziccer, amit kihagytak… de hát a kapufáról is pattanhat kifele a labda.
Teljességében, ez egy remek album lett, pár hibával, amit lehet szőrszálhasogatásnak mondani, de mindenképpen kellenek, ha a nagyok között akarnak játszani. Ettől függetlenül rongyosra hallgattam már, és még sokszor elő is fogom venni az tuti. Első albumnak nagyon ütős, és ilyenkor kezdem érteni, hogy a Cseh Tamás programnak is van értelme.

Az album amúgy elérhető Deezeren, és hamarosan a többi szokásos felületen is, úgyhogy mindenki hallgassa meg.

MyMusic értékelése: 9/10

Fatal Error: Bérlet az életre

1. Ápolatlan
2. Gonoszak Balladája
3. Valaki
4. Nem Leszek Kutyája
5. Ronda
6. Bérlet Az Életre
7. Utolsó Hétvége
8. Bädiszörf
9. Kis Gitáros    
10.Nincs Több Kérdés



 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky