Shop

Ajánld e-mailben

3428 zenekar 12453 letölthető zene

Rovatok

Archívum

Hirdetés

Lemezkritika

2012. november 5. | Anikó, Joss Beaumont

Ákos és az uralkodó szintipop

Ákos: 2084 | Ákos 2012 őszén „2084” címmel adta ki legújabb albumát, amit az „Előkelő idegen” és a „Tipikus sztereó” vezetett fel. A „2084” végig magán viseli azt a stílust, ami ezeket a számokat is jellemezte. Azaz kaptunk egy elvileg szintipop CD-t, 2012-ben...

megosztás
kapcsolódó linkek
- Ákos
kapcsolódó cikkek
- Ákos megmutatta magát – DVD
- Ákos 13 imája

Ákos konceptlemezét néhány alapfeltevéssel kezdhetjük el hallgatni, ugyanis már a cím alapján is egyértelmű az utalás Orwellre és a Bonanza Banzai 1984 c. albumára. A most megteremtett világ, méltó utódja az előbb említett kiadványoknak. A dr. Bőzsöny Ferenc előadásában hallható bevezető szerint 2084-ben minden szép és jó, sőt még a műsor is vidám minden csatornán. Később a dalokból viszont az derül ki, hogy ez csak látszat lehet, mert igazából a világ és az emberek nagyon kiábrándultak, magányosak és szomorúak, még ha egy idealizált közegben is telik-múlik az idő.

A „2084”-en uralkodik a szintipop, ami nem áll rosszul Ákosnak, mégsem mondhatjuk, hogy ez az elmúlt időszak legkiemelkedőbb alkotása tőle. A kijelölt irányvonalat persze precízen követi, de nem várhatjuk, hogy ez a zenei kísérlet a szintipop reneszánszát hozza el. Különösebben virtuóz megoldásokkal sem találkozhatunk, ráadásul a 2012-es korszak mintha kissé lefelé ívelő irányt mutatna ennek a zenei műfajnak, mégha egy-két jeles képviselője hatalmas sikereket ér el a napjainkban is. (Hurts, Depeche Mode – szerk.)

Abban is lehet némi igazság, hogy a célközönség valamilyen mértékben a Bonanza Banzai fennállásának időszakából összeverbuválódott fiatalok, mondhatni, Ákos ezekkel a dalokkal („Előkelő idegen”, „Vén tinédzserek”) a mostani – felnőni képtelen - 40-eseket vette célba. Más kérdés, hogyha ez a viselkedés nem áll annyira jól az érintetteknek (lásd Kálloy Molnár Péter figurája az „Előkelő Idegenben”), akkor ez a stílus vajon nem infantilis-e Ákosnak?

Mindazonáltal egyik szám sem rossz. De a sok esetben minimalista zene, a CD közepére már kicsit unalmassá válik. A szövegvilág tartalmas, sokféle hatással tarkított, talán a legevidensebb Orwell 1984-e. A „Keserves fényűzés” „Te kéne legyél, aki a túlpartra átvisz” sora önkéntelenül is Nagy László: Ki viszi át a szerelmet c. versére emlékeztet, bár a merítés nem bűn...

A „2084” legjobb része kétségkívül a lemez vége, ezért nem is nagyon lehet túl sok negatívumot írni róla, hiszen a zenehallgatás minden esetben pozitív élménnyel zárul. A legerősebbnek az „Artisták” című dalt jeleznénk, mely szövege nagyon hatásos, és Ákos - a kereteken belül - nagyobb ügyesen játszik a zenével is. A bemondó hang után következő kicsit visszafogottabb zenei aláfestés és az ezáltal jelentősebb szerepet kapó ének még inkább növeli a dal súlyát. Ezután következik a lemondó és elmélázó „Ne keress engem”. Az utolsó két dal tényleg príma darab.

Ejtsünk néhány szót a külcsínről is: a dalszövegeket tartalmazó füzetet igényes és tartalmas grafika díszíti, öröm kézbe venni. A 2084-hez jár egy DVD is, amin helyet kapott az „Előkelő idegen” és a „Tipikus sztereó” videóklipje, egy videónapló és a Szigetes koncertről egy felvétel. A koncert DVD hozza az Ákostól megszokott professzionalizmust, csodálatos képi világ jelenik meg rajta. Összességében a lemez és a DVD komplex élményt nyújt, a „2084” pedig felfogható zenei kalandozásnak. Van benne anyag...

A MyMusic értékelése: 7/10

Ákos – 2084 (Magneoton, 2012)

01. 2084

02. Veled utazom

03. Előkelő idegen

04. Táncolj velem

05. Keserves fényűzés

06. Vén tinédzserek

07. Tengermoraj

08. Tipikus sztereó

09. Megsebezve

10. A szabadság rabszolgái

11. Régi jövő

12. Artisták

13. Ne keress engem

cimkék
- ákos, CD/DVD, lemezkritika, szintipop, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

2020. szeptember 26.

Ha temetsz, temess mélyre! - Make Them Suffer – How To Survive A Funeral

Make Them Suffer – How To Survive A Funeral (2020) | Nagyon nehéz helyzetben voltam, mert alapvetően bírom a bandát, viszont az előzetes dalokból nekem egyedül az Erase Me ütött csak akkorát, hogy elkezdjem várni a lemezt – plusz természetesen a lemez címe, mert az viszont telitalálat! Ebből a kétes alapszituációból pedig a végeredmény egyértelműen kibillentett, nézzük merrefelé! Tovább

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább