Jó irányok, rossz irányok – Amber Smith

Amber Smith: Amer Smith | Négy évvel az igen magas lécet állító Introspective album után, némi tudatos hallgatást, zenekari átalakulást és sikertelen side-projekteket követően készült el az Amber Smith új albuma. Meghallgattuk.

megosztás
kapcsolódó linkek
- Amber Smith a MyMusic-on!

Magyar zenekarok esetében ritka, hogy 4 évig nem jelentetnek meg nagylemezt. Főleg, ha ezt egy sikere csúcsán lévő, határozott zenei úton haladó banda teszi meg. Az Amber Smith a nagysikerű Introspective album kifutása után visszavonult. Tudatosan és meghirdetve. A tagok szóló és side-projektekbe fogtak (lsd: Poniklo, The Twist, The Poster Boy stb), melyek egyike sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Talán ez is kellett ahhoz, hogy újra ebben a zenekarban gondolkozzanak, és milyen jól tették!

A lemez előzeteseként, még tavaly áprilisban megjelent egy EP, melynek címadó, Square 1 című dala némi nyugtalanságot keltett bennem. A Muse-ra hajazó hangzás kissé eltért az Ambertől eddig megszokottól, túl egyértelmű sláger akart lenni. Ami önmagában nem baj, de ennyi év hallgatás után akár rossz irányt is sejtethet.

Elmúlt további majdnem egy év, mire kész lett a teljes új album, és szerencsére a félelmem nem igazolódott be. Az új anyag, mely egyszerűen Amber Smith címen jelent meg nagyon egységes, és bár nem találták fel a spanyolviaszt, mégis valami frissesség, újszerűség hallatszik a dalokban. Ehhez talán hozzájárul, hogy immár állandó zenekari tagként szerepel Póka Zalán billentyűs, aki végig finom alapot nyom a dalok alá.

A lemez legnagyobb erőssége, amit talán egyben a „vesztét is okozza”, hogy nem erős, önállóan is működő slágereket vonultat fel, hanem inkább hangulatokat felidéző dalok születtek, melyek mesterien vannak sorba rendezve. Nem biztos, hogy az Amber Smithnek még szüksége van a permanens rádiós játszásra, de az tuti, hogy a rajongók szeretni fogják ezt a „visszafogottabb” lemezt.

Az egyetlen, talán rádióban is szétjátszható dal, a Square 1 rögtön az elején elhangzik, de utána sem marad az emberben hiányérzet. A Bourbon and Soda nagyon fülbemászó, kicsit melankólikus indie, csakúgy, mint a Faster than the speed of light, melyben vendégként a Neoból ismert Hodosi Enikő éneke hallható.

Az album egyértelmű csúcspontja az Ise: a legszerethetőbb Amber Smith-es hömpölygő dallamvezetés majdnem 5 perc hosszan. És nem maradunk Ács Oszkár-dal nélkül sem: a Your life is my death szintén egy 5 perces darab, melyben Oszkár magasabb régiókba is ellátogat, mindez vonósokkal kiegészítve, ahogy kell.

Nagyon szerethető albummal tért vissza az Amber Smith, hangulatában kicsit visszakanyarodva a Reprinthez, de egységességében mindenképpen előremutatóan. Egyedül a borító minimál tartalma és design-ja, ami nekem nincs összhangban az anyaggal. Ennél jóval tartalmasabb, színesebb, lágyabb és kedvesebb a zenei tartalom. Ha már mindenképpen kiad egy zenekar fizikai hanghordozót is, akkor erre érdemesebb lenne több figyelmet áldozni.

MyMusic értékelés: 8/10

Amer Smith: Amer Smith (szerzői, 2012)

1 Unanswered

2 Square 1

3 Bourbon and Soda

4 Faster than the speed of light

5 Ise

6 If i had a reason

7 Your life is my death

8 Cinnamon in my pocket

9 Hong Kong falls

cimkék
- Amber Smith, indie, lemezkritika, Poniklo Imre

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább