A horror pillangók kislemeze – Black Nail Cabaret

Black Nail Cabaret: Butterflies - EP | November 28-tól ingyenesen letölthető a Black Nail Cabaret honlapjáról Emke és Sophie legújabb szerzeménye. A synth-pop-rock duó stílusa kétségtelenül művészi, de nem feltétlenül tartozik a könnyen emészthető műfajok közé.

megosztás
kapcsolódó linkek
- Black Nail Cabaret a MyMusic-on!
kapcsolódó cikkek

A Black Nail Cabaret 2008-ban alakult teátrális zenekarként. Azóta több koncertjük volt, idén eljutottak Dániába, karácsonykor pedig Lipcsében lépnek majd fel. Extrém jelmezeik kicsit a finn Lordi együttest idézik, legalábbis szépérzékük elég újszerű. A két lány közös képein még csak nem is leplezett az erotika, mely roppant izgalmassá és titokzatossá teszi a párost.

Feltűnő, hogy az egyszerű, sötét és világos kontrasztját kihasználó borítón minden angolul szerepel, vagyis inkább a nemzetközi közönséget célozták meg. Ezzel összhangban természetesen maga a dalszöveg is angol – más kérdés, hogy eltart egy ideig, amíg az ember megszokja a tagadhatatlan magyar akcentust. Ez persze szükséges rossz, és valószínűleg Németországban nem foglalkoznak majd vele.

Mindenesetre a kislemezhez nincs külön vizuális melléklet, így csak a fülünkre hagyatkozhatunk, ami nem mindig ad pozitív élményt. A szöveg elég szürrealisztikus, az értékrendje is elég pesszimista („They’re too beautiful for me”), a ritmus pedig főleg az akusztikus verziónál nagyon vontatott és furcsa, ami persze lehet a stílus sajátja. Néhol elbizonytalanodtam az énekhanggal kapcsolatban, hogy fiú vagy lány énekli-e, de egy idő után túltettem magam ezen a dilemmán (is).

Ugyanazt a dalt 4 különböző változatban szerepeltetik az albumon, ami megnehezíti a hallgató dolgát. Zeneileg persze nagyon érdekes, hogy mit lehet kihozni különböző módszerekkel egyazon alapból, de egymás után hallgatva – valljuk be - elég unalmas. A happy 80s változatban semmi különlegeset nem találtam. A single version-ben már más volt az énekhang, lendületesebbre sikerült, és bár nem áll közel hozzám a stílus, ez még valamennyire tetszett is. Ehhez természetesen nagyban hozzájárult az érezhető Depeche Mode-hatás. A true passion ismét nem hozott semmi különlegeset, egyhangú és túl hosszú.

Az utolsó szám végre valami új fedezhető fel. Nem mondom, hogy eget rengető élmény, de kétségtelenül nem a pillangókról szól. A „Cry” című „instrumental” zene egyszerű zongoraszólam. Igaz, az egyszerű is lehet szép, de itt inkább már puritán. Talán egy koncerten vizuális elemekkel fogják ellensúlyozni, hogy a zenei rész nagyjából egy zongoraleckének tűnik.

Összességében különleges, amit csinálnak, és bizonyára nagyon elkötelezettek, én mégis hozzátenném, hogy ez a stílus „csak erős idegzetűeknek ajánlott”.

Bertoni

MyMusic értékelés: 5/10

Black Nail Cabaret: Butterflies EP (Szerzői, 2011)

Tracklista:

1. Butterflies (single version)

2. Butterflies (happy 80s mix)

3. Butterflies (true passion mix)

4. Butterflies (acoustic demo)

5. Cry

cimkék
- Black Nail Cabaret, EP, kritika, lemezkritika, szintipop, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább