Férfikórussal és harci dudákkal - Battlesoul

Battlesoul: Lay Down Thy Burdens | Lehet kapaszkodni, mert itt az újabb trónkövetelő banda az elkésztően népszerű és kifogyni nem akaró Folk Metal szintéren! Hangszeres időutazás a régmúltba, a felföldre, az elfeledett világba a kanadai Battlesoul segítségével!

share
kapcsolódó linkek
- Battlesoul
kapcsolódó cikkek
- Odin, Thor, Tyr és az elfeledett világ - Falkenbach
- Gyomroz a kétlábgép - Wisdom

A Battlesoul egy 2007 őszén alakult négytagú kanadai zenekar: Nich Ireland dobos, Mike Grund gitár, Thomas Ireland gitár és John Doyle basszus, ének Ontariói és londoni székhellyel. A Lay Down Thy Burdens a Battlesoul első lemeze, melyet csak egy kislemez előzött meg korábban, történetesen 2008-ban Battlesoul címmel.

A stílus amit a fiúk művelnek a Black/Thrash Metal és a Folk zene tökéletes ötvözete. Gyors, dallamos, de azért magán hordozva a Thrash elemeit, kellőképpen karcos és kemény. Mindenesetre igen sokrétű a zene, az ének részekbe némi pátoszt is csempésztek a néhol Black-esen "károgós" részek mellé. Legnagyobb sikerüket a koncertek frontján eddig a Finn Moonsorrow kanadai turnéját kísérve érték el.

A 12 szám nem szűkölködik a gyors tempókban, miként a kezdő szám az Oathbreaker sem! A bevezető riff kicsit a Metallica Motorbreath-ére hasonlít némiképp egyszerűbben játszva, kissé lecsupaszítva. Itt is váltakozik a hagyományos ének, és a harciasabb, károgósabb stílus.

A Signal Of Storm akusztikus gitáron történő bevezetése után azonnal kegyetlen tempóba váltanak a fickók, melyet a végéig szinte már-már a Black Metal szintig gyorsítják majd visszatérnek a dallamokhoz és a középtempóhoz. Jó a szóló a közepén, és a végén a női ének is! A Wisdom egy pánsíppal előadott szám, amolyan régi kelta dal lehet, nagyon kellemes ellenpontja az eddigi rohanásnak. Jön a Wolf című szám közepén férfikórussal és harci dudákkal. Lay Down Thy Burdens is akusztikus bevezetővel indul finoman majd ezután egy kegyetlen Thrash rohamot csapnak a fiúk, hogy a végén újra előkerüljön a pánsíp. Nagyon jó!

A Poeth's Path finoman csordogál elénk, a durva és finom ének váltogatva fordul elő benne. A fúvósokkal bevezetett Bow To None következik azonos felépítéssel mint korábban: a bevezető után brutál tempó, majd visszavesznek belőle, ugyanakkor nem unalmas mert minden szám másfajta meglepetéseket tartalmaz. Those Who Sought The Dawn talán a legösszetettebb nóta a lemezen és talán a legjobb is! Látszik, hogy megírták a zenészek ezeket a számokat, nem csak odabiggyesztették nekünk!

A Silence a második instrumentális szám a lemezen a Wisdom után, szintén síppal előadva, visszarepítve minket néhány száz évet az időben. Ennek az időutazásnak része a Gaul című nóta is mely kegyetlen ének ellenére is finom dallamokkal röptet minket vissza a régi időkbe. A Warriors In Carrion Kingdoms és a zárótétel, a mindegyik számnál gyorsabban kezdődő To The Stars kicsit Maidenes dallamaival kellemes záróakkordjai a lemeznek.

Mindenképpen megpróbálták a fiúk másképpen értelmezni a Folk muzsika és a Metal ötvözetét, és nem csak a korábban bevált paneleket alkalmazzák! Dicséretes törekvés, mindenki számára ajánlott! Nem egy fércmunka!

MyMusic értékelés: 8/10

Battlesoul: Lay Down Thy Burdens (Cdn Records, 2011)

MrT.

cimkék
- Battlesoul, lemezkritika, metál

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Seguir

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Seguir

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Seguir

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Seguir

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Seguir