2011. március 28. | Bényei Gabi, Török Kati

Crescendo: Ha a Majomkacsa mégsem jön el, akkor vetkőzik

A Crescendo pozitív. Önironikus. Könnyű. Olyan csapat, akiket nem kell komolyan venni. Ők sem veszik komolyan magukat. Meg a közönséget sem. Minek? A Crescendo egyszerűen szórakoztató. Utoljára a Gödör Klubban táncoltatták meg a közönséget röpke fél órában, viszont az a fél óra hetekre feltöltötte pozitív energiával a jelenlévőket. Nemrég jelent meg első EP-jük, aminek március 28-án lesz a bemutatója a Szabadazá...-ban. Ennek kapcsán beszélgettünk a fiúkkal.

MyMusic: Nem veszitek magatokat túl komolyra, a zenétekből árad a gimnazista feeling, az ember úgy érzi, akár a tábortűz mellett is születhetnének dalaitok. Avassatok be minket picit a kulisszatitkokba – tényleg ilyen egyszerűen megy nálatok minden? Hogyan ötleteltek?
Áron: Az összes számot megírtuk még gimnazista korunkban, bezártuk páncélszekrénybe, és most vesszük lassacskán elő. Jövőre már az egyetemista gólyáknak szóló számok jönnek.
Misi: Szerintem tábortűz mellett zenélni a legnehezebb, pláne ha ott akarsz improvizálgatni az egyre sziporka-éhesebb közönség előtt… alapvetően nem ötletelünk. Van egy kreatív robotunk, Áron, akiből dől sok-sok dolog, és a zenekarnak már csak összefésülni kell a gondolat-áradatot. Néha meg még azt sem.

MyMusic: Egy régebbi interjúban Áron eklektikus rockzenének, Misi pedig „elektromanipulátoros kvázi-szintipopnak” aposztrofálta a Crescendo-t – már a stílusdefiniálás sem piskóta, Misi fogalmazókészségét pedig a szemfülesek a Zebra című rádióműsorból is ismerhetik. Tőled születnek a dalszövegek is, vagy ez közös munka gyümölcse?
Áron: A szövegek mostanában főleg tőlem származnak, de van szerzőtárs is Pálos Gabriella személyében. Valamiért a magyar zenében sokkal fontosabb a szöveg, mint példádul az angolszász popzenében, ezért igyekszünk odafigyelni, de a nagy szavakat, puffogtatást nem szeretjük.
Misi: Az utóbbi időben valóban Áron írja a zenék és szövegek nagy részét. Régebben én is próbálkoztam az Australopithecus, az 1986 és a Sláger című opuszokkal, de a zenekar egy ideje mintha új, picit komolyabban vicces irányba kacsintgatna; azt hiszem, éppen igyekszünk megtalálni a járható utat. Szerencsére az évek alatt Áron kifejlesztett egy képességet, hogy hogyan tud olyat írni, amit akár én is írhattam volna, és teljes hitelességgel tudok magaméként előadni. Ez fontos, mert mondjuk nem biztos, hogy törvénymódosításokról vagy gyapottermesztésről annyira áthatóan tudnám nyomni...

MyMusic: Az infantilis szövegek mögött megbízható zenei tudás lapul – legalább is a jóhiszemű szemlélőnek mindenképp úgy tűnik... Mindannyian zenéltetek már a Crescendo előtt is, vagy az évek folyamán csiszolódott ennyire egységessé a hangzásotok?
Áron: Meglepően régóta létezik már az együttes, de a Mátén kívül (gitár), aki 16 éves korában csatlakozott, mindenki játszott korábban más zenekarban. Szerintem annyira nem egységes a hangzás, az egyes számok mind külön-külön zenei világot képviselnek. 
Misi: Magam részéről 14 évesen egy negyven tagú fúvós-zenekarban indítottam, ahol szárnykürt szólamot toltam klarinéton zenészhiány miatt, pedig cintányéros akartam lenni. Valóban senkinek nem ez az első zenekara nálunk, de remélem mindenkinek az utolsó. A hangzás valóban színes, de ez is csak az útkeresésnek tudható be. Tisztulunk lefelé lassan. Crescendosodunk, amely szó nem létezik, de jól hangzik.

MyMusic: Egyre több rádió lát bennetek fantáziát – Budapesten (Rádió Q), Debrecenben (Friss Rádió), Kiskunfélegyházán (Smile-Rádió) és Dunaújvárosban (Rádió 24) is hallhatjuk már pár számotokat -, tehetségkutatókon is részt vettetek, sőt,  Lali király figyelmét is kiérdemeltétek; mik a hosszútávú terveitek, hol szeretnétek lenni 10 év múlva?
Áron: Mi ez, állásinterjú? Akkor a cégnél.
Misi: Pont jókor kérdezed, ma egyeztettünk interjút az egyik országos rádió magyar zenéket bemutató műsorával... reméljük sok ilyen ugródeszkát tolnak még elénk, vagy sikerül becserkésznünk őket, mert nagyot tudunk ugrani és ezt meg is akarjuk mutatni.

MyMusic: Több, mint 10 év telt el, mire megjelent első EP-tek, amin öt kedvesen bugyuta szövegű szám kapott helyet. Miért pont erre az öt számra esett a választásotok?
Áron: Ennek az ötnek volt a legértelmesebb a szövege.
Misi: Mindannyian kedvesen bugyuták vagyunk. Szerintem ez a boldogság kulcsa.

MyMusic: Készültök valami különlegességgel a lemezbemutatóra?
Áron: Meghívtuk a Majomkacsát. Misi vetkőzik.
Misi: Áron megígérte, hogy ha a Majomkacsa mégsem jön el, akkor vetkőzik.

MyMusic: Hol láthatunk titeket a bemutató után?
Misi: A Bárpultnál, szénsavmentes ásványvíz társaságában, törülközővel a nyakunkban. Kicsit nagyobb perspektívában meg különféle budapesti klubokkal egyeztetünk. Júniusban a Gödörben szeretnénk még egyszer zenés-táncos elhajlást. Ha valaki tud jó bulit, megtöltendő színpaddal, jelezze!

Akinek kedve támadt tesztelni a Majomkacsát, annak március 28-án a Szabadazá...-ban a helye, addig is alapozni a Crescendo oldalán lehet, ahonnan a teljes EP anyaga, sőt, némi bonus feature is letölthető, de érdemes követni a srácokat a FaceBookon is, mert mindig kiderül valami újabb móka a csapat házatájáról.

Bényei Gabriella és Török Kati