2018. április 1.

Milyen a jó iskola? Zene és kétnyelvű oktatás

Miért érdemes már általános iskolában két nyelven tanulni a tantárgyakat? Hogyan lehet már az érettségivel együtt felsőfokú nyelvvizsgát tenni? Miért fontos, hogy a drámatagozat éppúgy jelen legyen, mint a sport, a képzőművészet, a zene, a média, vagy a programozás. Miért érdemes alternatív zeneórákat szervezni? Kiss Károlyt, az Európa 2000 alapítványi gimnázium humán munkaközösség vezetőjét kérdeztük.

Az iskolában fontos a családias környezet. Hogyan alakítják ki a barátságos légkört?
Kiss Károly: Az Európa 2000 egy családias iskola, nemcsak azért, mert alapvető célunk, hogy a diákok szeressenek ide járni, és jól érezzék magukat tanulás közben, hanem mert meggyőződésünk, hogy a nevelésben egyaránt fontos szerepet játszik a tanár, a szülők és az iskola. A több, mint tíz éves gyakorlat alapján tudjuk, hogy fontos a szülőkkel való intenzív kapcsolattartás. Gyakoriak nálunk a nyílt napok, és a fogadóórák is, ahol együtt beszéljük- és oldjuk meg a felmerülő problémákat.

Emellett a  nyelvoktatásra is nagy hangsúlyt fektetnek.
Kiss Károly: Valóban idén a bilingual.hu oktatási központ szakembereivel együtt valósítjuk meg azt a gondolatot az idén már 6 és 8 osztályos gimnáziumunkban, hogy egy kétnyelvű oktatási rendszert alakítsunk ki. Abban más ez, hogy egy tanórán két oktató is jelen van, egy magyar és egy angol anyanyelvű. A tanóra egyik felét angolul, a másikat pedig magyarul tartják, lehetőséget adva ezzel a gyerekeknek a még aktívabb kommunikáció és a pontosabb szövegértelmezés elsajátítására, mindkét nyelven.

Milyen eredményekre számíthatnak, akik már általános iskolától kezdve kétnyelvű osztályba járnak?
Kiss Károly: A 8. osztályos gyerekek többsége már B1, azaz középszinten beszéli majd az angolt, az érettségivel pedig nagy valószínűséggel már mindannyian C1-C2, tehát felsőfokon beszélnek majd angolul. Ez kiváló alapot biztosít egy külföldi egyetemhez, vagy akár itthoni idegen nyelvű munkavállaláshoz, mivel a főbb tantárgyakat, mint a matematika, vagy a történelem is angolul tanulják, szaknyelvet is elsajátítják. A tanulókat a cambridge-i nyelvvizsgára készítjük fel.

Idén útjára indították a sikeres fiatalok 7 szokása nevű programjukat. Miből ez áll ez a tervezet?
Kiss Károly: Rábukkantunk Franklin Covey amerikai író által megfogalmazott és leírt programra, mely alapvetően az üzleti élet sikerességére tanít, de készült egy kifejezetten diákoknak szóló kötet is. Ezt a könyvet vesszük mi alapul programunkhoz, melyet beépítünk az egész éves tantervbe, és ezáltal megalapozzuk a diákok jövőjének alappilléreit, felkészítjük őket a  tudatos jövőépítésre, megtanítjuk őket a felelősség vállalásra és egy életfelfogást adunk át nekik.

Hogyan figyelnek fel a tehetségekre?
Kiss Károly: Az általános tudás mellett kiemelten fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, főképp a 6 és 8 osztályos gimnázium tanulóinál, akiknél ebben a kiskamaszkorban alakulnak ki kiemelt képességeik. A tanórák után különböző szakkörökön tudnak részt venni a diákok, melyek közt a drámatagozat éppúgy jelen van, mint a sport, a képzőművészet, a zene, a média, vagy a programozás. A szülőket és gyerekeket megkérdezve, az igényeknek megfelelően alakítjuk a szabadon választható programokat. 9. évfolyamtól a diákoknak lehetőségük van az angol mellett akár japánul, spanyolul, vagy németül is tanulni. Fontosnak tartjuk a vállalkozói szemlélet kialakítását, ezért ilyen jellegű szakkörök is indulnak, amennyiben van rá érdeklődés.

A zenével mi a helyzet? Hogyan lehet ebben lépést tartani?
Alternatív zeneórákat szerveztünk "Unplagged zeneórák a nagy generációval" címmel. Zenei életünk neves művészei tisztelték meg az iskolánkat. Olyan művészek, akik sok-sok éve már képviselnek valamit a magyar kulturális életben. Ezt a sorozatot szándékunkban áll továbbvinni, műfajoktól, előadóktól függetlenül, hiszen csak a zene számít. Terveink között szerepel az alsós gyerekek számára dob-ritmus fakultáció indítása.

Dob-ritmus?
A zenét a ritmus felől közelítjük meg, ami talán a legfontosabb hiszen ritmus híján összeomlik minden. A kéz és a láb mindig kéznél van. Tapsolni, kopogni az a gyerek is tud, aki fél a társai előtt énekelni. A klasszikus mestereket persze mind sorra vesszük a zenei korszakok szerint. Mozart neve mindenkinek fogalom. Saját korában a géniuszát nem ismerték föl, hiszen csak egy volt a kortárs zeneszerzők közül. Az utókor dönti el, ki volt Mozart, Ravel és Bartók. A klasszikus zenét szinte egyáltalán nem hallgató ifjúságnak kaput kell nyitnunk a zene felé. Meg kell mutatnunk azt a folyamatot, hogy Ravelből hogyan lett a rap. Hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy kétszáz év múlva a mi zenénk lesz a klasszikus zene.