2017. november 8.

Horváth Boldi: Az emberek borzalmas minőséget kapnak kb. a rendszerváltás óta a popzenében

A Kelemen Kabátban szombaton az Akvárium Klubban koncertezik, tőlük még nem látott látványvilággal, ismert vendégekkel. A zenekar frontemberével. Horváth Boldival a koncertről, kabátról, a nem csajozós zenészekről és a zeneiparról beszélgettünk.

Lelkileg hogyan érint benneteket, hogy egy ilyen nagyszabású bulira készültök?
- Ősszel mindig csinálunk egy nagy összegző koncertet. Egy évben két-három saját szervezésű  bulink van, de mindig az év végi a legnagyobb. Ennek talán az az oka, hogy a nyári őrület után ilyenkor vagyunk a csúcson, bennünk van a nyári szezon koncertrutinja. Erre helyezzük a legnagyobb hangsúlyt, vendégekben, látványban, stb... erre készülünk a legtöbbet. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezekre évről évre egyre több ember jön el, ezért úgy éreztük, hogy megértünk az Akvárium nagytermére. Ráadásul annyi energiát fektettünk a színpadképbe, hogy szűknek is éreznénk a kistermet.

Az elmúlt évek során komolyodtatok?
- A koncertre járó közönség többsége az már azt a Kelement ismerte meg, amikor zenekarrá értünk, értékelhetőbb szövegekkel, amelyek túlmutatnak azon, hogy legyünk minél viccesebbek. A komolyodás nemcsak ilyen szempontból, de úgy is jelentkezik, hogy egyre jobb a hangzás, egyre rutinosabbak vagyunk. Ez a folyamat a dalszövegekben is érezhető, hiszen olyan témák jönnek szóba, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Őszinte lírai szerelmes dalok ugyanúgy születtek, mint társadalom-kritikusak vagy politikával kapcsolatosak. Egy vicc produkció nem szokott ilyen dalokat alkotni.

Ebben a változásban mennyire játszott közre, hogy körülöttetek a világ és a társadalom is változik?
- A társadalmi változásokat érzem, nem tudom, hogy ez azért van-e, mert én kerültem abba a korba, amikor ezekre érzékeny az ember, de néhány dolog már elkezdett zavarni. Leginkább az, hogy a magyar piac nem termel ki jó szakembereket, nincs valós verseny és ha ezt a zeneiparra vonatkoztatom, akkor az az eredménye, hogy az emberek ízlése sem tud felzárkózni. Nem az foglalkozik egy adott területtel, aki kijárta a ranglétrát, hanem az, aki valahogyan valamiért odakerült, és ez nagyon káros, mert a közízlést nagyban befolyásolja, hogy milyen minőségű zenék születnek. Nem azért ilyen a közízlés, mert buták az emberek, hanem azért, mert borzalmas minőséget kapnak kb. a rendszerváltás óta a popzenében. Hozzátenném, hogy hála Istennek ez az utóbbi 5 évben azért ez nagyon sokat javult. Ugyanezt nem csak a zeneiparban, hanem a szolgáltatóiparban is tapasztalom. Ez a mentalitás nagyon fel tud bosszantani. Ez szerintem abból adódik, hogy nincs az emberek fejében az, hogy versengeni kell és ezért a legjobb szolgáltatást nyújtani.

Ti magatok változtok? Más a hangulat a zenekari buszban, mint néhány évvel ezelőtt?
- A Kelemen Kabátban mint zenekar, nem olyan régen létezik, ezért nem érzek változást. Talán kevesebbet iszunk mint régen, két embernek van gyereke, az is számít. Most már sokkal inkább a koncert minősége, a produkció sikere fontosabb, mint a buli, de azért nem esik nehezünkre az sem koncertek után.

Amikor belevágtál volt egy határozott jövőképed?
- Mindig is volt egy olyan vízióm, hogy a zenével akarok foglalkozni, de még nem tudtam milyen módon. Az is beszédes, hogy a Kelemen mellett 2-3 zenei projektem volt. Amikor először országosan ismert lett a Kelemen Kabátban, elkezdte a média játszani, akkor éreztem, hogy ha ennek jó gazdája lesz, akkor sikeres lesz.

Az elmaradhatatlan kérdés, miért éppen Kelemen és miért Kabátban?
- Egykor egy gimnáziumi stand up komédia társulat volt a Kelemen M-Papával, rossz vicceket adtunk elő a Ki Mit Tudokon. Volt egy osztálytársunk, akit Kelemennek hívtak, aki télen-nyáron kabátban ült a padban, és ahogy egyszer egymásra néztünk, és kimondtuk, hogy ott ül megint elöl a Kelemen a kabátban, összenéztünk és rájöttünk, hogy ez egy milyen jó zenekari név. Főleg azért, megfigyeltem, hogy van a magyar zenekaroknak egy olyan sajátossága, hogy ha kellőképpen idióta a neve, az önmagában már garancia a sikerre Vad Fruttik, Kispál és a Borz, Halott Pénz, stb... szerintem ez nálunk is így van és lesz.

Többeteknek van gyereke, te is nyáron nősültél. Létezik hűséges zenész?
- Igen, én. Én alapvetősen mindig monogám voltam, persze amikor nem volt párom, akkor csajoztam, de mivel lelkileg kb. egészséges vagyok, ezt sohasem toltam túl, nem kellett mit kompenzálnom. Megfigyelted, hogy mindig annak vannak a legcsúnyább barátnői, aki a leghangosabban sztorizik a kalandjairól? Azt gondolom, hogy ha egy férfinak a helyén van az önbecsülése, akkor nem tartja olyan sokra azt, hogy odajön egy lány és elviheti a színpad varázsa miatt. Komoly kapcsolatom nem is alakult ki ilyen módon. Egy egészséges lelkületű zenei pályán ez nem egy olyan fontos elem. Az én zenészgenerációm és az idősebbek között az a különbség, hogy számukra a zenélés egy őrült szelep volt, egy kitörés a komcsi nyomasztásból, míg nálunk teljesen másról szól. Azt látom a fiatal zenészek között, hogy inkább sportolnak, családot alapítanak, fejlődnek szakmailag, szellemileg. Nem menő már hogy mindenkit elkapunk és hajnalig ordibálunk minden nap. Nyilván be-be csúszik ilyen is de nem ez van a középpontban már. Megváltozott a zeneipar, egy zenész rá van kényszerítve, hogy a saját maga menedzsere is legyen. Már nem csak az a dolga, hogy zenéljen és bulizzon, most már rengeteg olyan feladat van, amit nem is tudna elvégezni, ha folyton a bulizáson törné a fejét.

Milyen zenei közegben nőttél fel?
- Gyerekként a szülői hatás nagyon erős volt, és kb csak külföldi zenék voltak otthon, Cream, Jimi Hendrix , Jethro Tull, Eric Clapton. Magyarok közül akik nemzetközi szinten is helytálló, kreatív formációk pl. Syrius vagy a Mini. A zenei gondolkodásunkban mindig is ott volt, hogy a fekete gyökerű zene az az igazi. Utána kb ez volt az ív: Dnb – Freestylers – Hiphop - reggae – pop – minden. Most már egy ideje a minden van.

Az új albumot tavaszra tervezitek?
- Azon gondolkodunk, hogy nem hagyományosan szeretnénk megjelentetni.  Egy vagy két hetente bemutatunk egy-egy újabb dalt róla, de mindegyiket egy másik csatornán, másik médiumban vagy helyszínen, online felületen. Az a legnagyobb kihívás a zenekaroknak, hogy az emberek apátiáját felrázzák valahogy. Az, hogy feltöltöd a videomegosztóra a klipet, az már nem ér el olyan hatást, mintha valamilyen különleges platformon mutatod be. Vannak azok a zenekarok, akik divatosak,  azoknak mindenét megeszik kritika nélkül, mert annyira erős a név. Egy erős középkategóriás zenekarnak figyelemfelkeltőnek kell lennie. Szeretnénk, ha a az új lemezünk megjelenése kicsit meglepő legyen. Az, hogy az új album átütő siker lesz-e, azt azon is múlik, hogy a zenekar mennyire jön divatba, mert maga a termék: a dalok, soha nem voltak ilyen jók. Ehhez pedig  nagyon jó eszköz, hogy másfél hónapon keresztül folyamatosan jelen leszünk a médiában az új lemez dalaival.