2011. március 22. | Török Kati
Erőteljes megjelenés, látványos sminkek és kellékek, a koncerteken pedig itthon még szokatlan performansz, egyfajta horror színház – ez mind a Black Nail Cabaret. Ők az első magyar szinti-pop duó, akik nem akarják megváltani a világot, de mindenképp színfoltot jelentenek a magyar zenei palettán. Illés Emese és Tarr Zsófia 2008-ban vágott bele a kalandba és idén februárban már a De/Vision és a Covenant előzenekaraként láthattuk őket. Az együttest a zenekar indulásáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztem.
MyMusic: Amit a Black Nail Cabaret képvisel, elég szokatlan dolog idehaza. Mutatkozzatok be azoknak, akik még sosem hallottak rólatok, illetve azoknak is, akik az interneten rátok bukkanva megkavarodnak a rengeteg stílus meghatározás között.
Emese: - A Black Nail Cabaret egy noir szinti-pop lány duó, élőben session zenészekkel illetve egy performerrel és vokalistákkal kiegészülve. 2008-ban alakultunk hivatalosan, de az ötlet már 2005-ben megszületett. Nekem is voltak ötleteim, Zsófinak is voltak zongora témái, akkor jött az érzés, hogy ezzel csináljunk valamit - rakjuk össze, amink van, mert nagy dolgokra lennénk képesek. Akkor még csak a név és az elképzelés volt meg, aztán 3 évvel később ébredtünk rá, hogy még semmit nem csináltunk és kéne valamit kezdeni.
Zsófi: - Szerintem egyszerűen csak lusták voltunk. Egymásra ismertünk, hogy ugyanazt akarjuk, ami tök jó, aztán 2008-ban álltunk elő az első feldolgozásokkal.
MyMusic: - Ekkor jelentetek meg a YouTube-on több feldolgozással is: Rihanna, Rammstein, Lady Gaga, Britney Spears – egytől egyig olyan előadók, akik azért jócskán megosztják a közvéleményt. Az volt ezzel a célotok, hogy a hallgatóság széles körét magatokhoz csábítsátok, előkészítve a terepet a saját számoknak?
Emese: Az szándékos volt, hogy olyan előadókat válasszunk, akik nagyon népszerűek és ezáltal erős keresőszavakként működnek az interneten. A Rihanna feldolgozás - amelyik az első volt a sorban - még most is vezeti a nézettségi listákat. Természetesen nem ez volt az egyedüli szempont, de erős érv volt a választásnál. Britney Hit Me Baby One More Time-ja inkább csak poénból készült, magamat tesztelve, hogy mennyire tudok kiforgatni egy igazi gumipop nótát fétis dark irányba, ami szerintem sikerült, de mikor felkerült a Butterflies klipje, akkor szelektálnunk kellett, hogy csak a vállalható dolgok maradjanak.
MyMusic: Akkor a cél a közönség bevonzása volt, hogy aztán figyeljenek a saját számaitokra is...
Emese: Igen, ezt mondhatjuk. Persze közben a saját dalok is alakultak párhuzamosan, de nyilván egy-egy feldolgozással könnyebb nézettséget elérni, a saját dolgokra kapásból nem figyelnének annyira fel.
MyMusic: A zenekar agya akkor ti ketten vagytok. A produkció mögött áll háttércsapat is?
Emese: Most már van egy nagyobb csapat. A zenekar mi vagyunk ketten, de vannak még állandó emberek és mindenki csinálja a maga dolgát. Vannak, akik élőben csatlakoznak hozzánk – például Nováky Zsuzsa, Susy, ő performer és vokalista egyben, Vanyuscsák Betti szintén vokalistaként csatlakozott hozzánk. Ugyanígy a színpad mögött is dolgozik egy nagyon erős csapat, a DC Promotion, akik a zenei produkcióért felelnek – velük dolgozunk együtt a stúdióban az albumon, illetve jönnek velünk minden koncertre, felszerelik a színpadot, a hangtechnikát és a hangzásért is ők felelnek, tehát ők keverik a koncerteket.
Zsófi: ...és most már van egy kis VJ csapat is, úgy tűnik.
Emese: Igen, most már van egy háttérvetítő teamünk is - "Monsterleg" Szilárd, es Panni -, akik nagyon lelkesek és ők is szervesen a csapat részét képezik. Velük beszéljük meg, hogy melyik dalhoz milyen látvány illik.
Zsófi: Az mindig is szempont volt, hogy legyen show és teátrálissá tudjuk varázsolni a dalokat.
Emese: Igen, ez mindenképpen maradni fog, sőt, a továbbiakban szeretnénk fejleszteni ezt az egészet. Most minden önerőből van, természetesen a mi ötleteink alapján - Susy felelős a performanszért, és együtt beszéljük meg, hogy milyen látványelemekkel dolgozzunk, ő nagyon sok ötletet hoz. Hosszú távon jó lenne, ha erre is kialakulhatna majd egy külön csapat, ahogy ez a külföldi együtteseknél már működik.
MyMusic: Lehet egy ilyen produkcióval itthon érvényesülni? Hogyan fogadja ezt a közönség?
Emese: Lehet vele érvényesülni, és meglepő módon a közönségünk nagyon összetett. Elég széles körhöz szeretnénk szólni, korosztálytól és szubkulturális beállítottságtól függetlenül. Az egy dolog, hogy nem tudjuk letagadni, hogy milyen szubkultúrából jöttünk, vagy miken mentünk keresztül, de azt gondolom, hogy ettől függetlenül ez nagyon sok emberhez tud szólni, és a koncerteken ez be is bizonyosodott. Nagyon sokféle embernek tetszik ez a zene, és nagyon érdekesnek és furának tartják és egyben nem tudják hova tenni – talán épp ez az adu-ász - , és főleg azért, mert nőktől jön. Nem egy tipikus lány banda, mert elektronikus zenéről, és elsősorban zenéről van szó, ami mindig fő szempont lesz. Mi a zene miatt csináljuk, nem a show miatt, vagy, hogy befussunk, mi egyszerűen csak zenélni akartunk. Persze mellette van egy határozott vizuális elképzelésünk a dolgokról, amit szeretnénk megvalósítani, de alapvetően zenélni akarunk. Ami jön mellette, az jön, hogy végül mennyire jön be, majd kiderül. Nyilván az is vonzza az érdeklődést, hogy lányok vagyunk, ebben egyszerűen szerencsénk volt.
Zsófi: Én úgy vagyok vele, hogy aki velünk zenél, az játsszon jól. Mindegy, hogy fiú-e vagy lány, a zene a lényeg.
Emese: Persze azóta nem csak kívülről, még a produkción belülről is többször megkaptuk, hogy nem kéne megbontanunk ezt a kört, mert így vagyunk egy egységes, vonzó jelenség, és ettől függetlenül a zenénk így is jó és így is erős, bizonyos szempontból férfias is. Abszolút nem zárkózunk el attól, hogy például a színpadi zenészek közt legyenek fiúk is, keresünk is, egyelőre ez így alakult. Nem vagyunk annyira tipikus nőcis nők, egyikünk sem, épp ezért tudunk jól együtt dolgozni.