2009. június 4. | Pálfi Károly
Doves – Kingdom Of Rust | A Doves megalakulása, egy baleset következménye, 96-ban ugyanis porig égett a stúdiójuk, odalettek a Dance-zenéhez szükséges effekteket és hangzást biztosító technikai berendezések. Új cuccokat drága lett volna venni és az esetben amúgy is a sors jelzés értékű kézmozdulatát vélték felfedezi. Az indie-rock felé vetették magukat és felvették a Doves nevet. A második albumuk óta bérelt helyük van a brit toplista élén (igaz Amerikában mérsékeltebb a lelkesedés, de ott az indie nem tud labdába rúgni a rocker-cowboyok és a gangster-rapperek mellett). A Kingdom of Rust névre keresztelet korong immár a negyedik a sorban...
Indie-rock a pszichedeliába és az elektronikába mártogatva. Jim Goodwin és a Williams testvérek már a ’89 óta együtt nyomják a muzsikát. SubSub fedőnév alatt játszottak Dance-jellegű muzsikát, biztaóan növekvő népszerűséggel. Zenei pálfordulásuk egy baleset következménye, 96-ban ugyanis porig égett a stúdiójuk, odalettek a Dance-zenéhez szükséges effekteket és hangzást biztosító technikai berendezések. Új cuccokat drága lett volna venni és az esetben amúgy is a sors jelzés értékű kézmozdulatát vélték felfedezi. Így aztán vigyázó szemeiket az indie-rock felé vetették, felvették a Doves nevet és ismét sikerült tarolniuk, második albumuk óta bérelt helyük van a brit toplista élén (igaz Amerikában mérsékeltebb a lelkesedés, de ott az indie nem tud labdábarúgni a rocker-cowboyok és a gangster-rapperek mellett). A Kingdom of Rust névre keresztelet korong immár a negyedik a sorban...
Azt mindenképpen megemlítendő, hogy a KoR-ra 4 esztendőt kellett várni. A legutóbbi album folkosabb jellegét ellensúlyozandó ez most egy nagyon urbanisztiukusra, mondhatni gépiesre sikeredett alkotás. Ezen még a hangulatfokozásra szánt szinfónikusok sem tudnak finomítani, sajnos a szinfónikusok használata ténylegesen kimerül a lehető legegyszerűbb hangulatfokozás szintjén. Az elektronika használata már jobban el van találva, okosan, bátran, mégis mértéktartóan bánnak a veszélyes elixírrel, amely sok hibridnek szánt zenét tett már tönkre.
A hangszerelés területén szintén nem spóroltak a srácok semmit, a vendégzenészek listája a bookletek Gyűrűk Urájává teszi az album könyvecskéjét. E három elem mellett a dallamok használata játszik még közre abban, hogy az album (csakúgy, mint elődei) messze túllép az átlagos brit-pop zenekarok spektrumán. A Doves egy, a kortársainál sokkalta szélesebb látókörrel és magasabb igényszinttel rendelkező zenekar, akikre pár év múlva év távlatában sokkal meghatározóbb zenekarként fognak tekinteni, mint most, mert feltehetőleg felnő egy zenész generáció, akiknek már ők lesznek az inspirációs forrás.
Az albumról két dalt bátorkodnék kiemelni. A címadó rozsdakirályság. Nehezen megfejthető szövegvilága úgy ad át érzéseket, hogy nem erőltet rá a hallgatóra semmilyen szűkre szabott érzelmezést a dalról, ki-ki belehelyezheti saját személyreszabott kis fájdalmocsomagocskáját. Ez a dal egyébként az albumegyszerűbb nótáinak sorát tarkítja, közelebb áll a hagyományos brit-pophoz, mint a többi, leszámítva söttebb hangulatát.
A Winter Hill sem egy felhőtlen szerzemény. Szerelmes dal, de nem az a szerenádnak való. Tematikailag olyan, mint a Tito N Tarantula Strange Face Of Love-ja, csak Doves-os érelmezésben. Némi elektronika színezi ugyan, de itt a gitár a meghatározó játékos. Én érzek benne egy adagnyi Radiohead mellékízt, de ez nem von le semmit a dal élvezeti értékéből.
Összességében azt kell mondjam, remek kis album született, amelyet majd mindenki élvezhet, még különösebb vájtfülűséget sem igényel, ahhoz, hogy élvezhessük, de persze úgy az igazi. Doves Rulez…
Pálfi Károly
A MyMusic értékelése: 6/10
Doves – Kingdom Of Rust (Astralwerks, 2009)
1. Jetstream
2. Kingdom Of Rust
3. The Outsiders
4. Winter Hill
5. 10.03
6. The Greatest Denier
7. Birds Flew Backwards
8. Spellbound
9. Compulsion
10. House Of Mirrors
11. Lifelines