2008. április 4. | déka
Két és fél év kihagyás után, április 2-án jelenik meg a Zanzibar új, Őrangyal című lemeze. A hallgatóság szikár soundra, érettebb formákra és tartalmakra számíthat. A mymusic az újításokról és az ötödik nagylemez kulisszatitkairól kérdezte Sidit és Gabit.
MyMusic: Tegnap jelent meg az ötödik lemezetek, mely az Őrangyal címet viseli. Korai, de tudtok már valamit arról, hogy milyen a fogadtatás?
Gabi: Nyilván eladási adatokat még nem tudunk mondani. Annyi biztos, hogy sajnálatos módon az április másodikára tervezett megjelenés csúszott egy picit (egy napot – a szerk.), de látjuk, hogy nagy a kíváncsiság, sokan érdeklődnek emailben, fórumokon, honlapon. Remélhetőleg ők nem a levegőbe beszélnek, bár azt is tudjuk, hogy sokan majd inkább letöltik, mintsem megveszik a lemezt.
MyMusic: Az Őrangyalon nincsenek vonósok, billentyűk és egyéb kütyük, ellentétben az eddigi Zanzibar lemezekkel. Mi az oka ennek? Közelíteni akartátok a „rádióban elhangzó Zanzibar” soundját és a koncert-hangzást, vagy rejlik e mögött valami művészi koncepció is?
Sidi: Kicsit mind a kettő. Az utóbbi négy lemezen több kütyü volt. Az is a Zanzibar, én úgy vagyok vele, hogy végig kellett járnunk ezt a tíz évet a stúdióban.
Gabi: Egyébként most hogy mondod, én –ha újra kezdhetném az elejétől – valószínűleg nem így csinálnám végig ezt a tíz évet. Úgy dolgoznék, ahogy most volt, az Őrangyal esetében.
Sidi: Én ezt úgy értettem, hogy így jutottunk el idáig, nem szégyelljük az előző lemezeket vagy ilyesmi. Itt arról van szó, hogy a „vidéki gyerekek beszabadultak a stúdióba, és akkor elkezdtünk örülni, hogy „úú, itt megoldható az, hogy a refrén alatt hegedűk is szólnak”, meg hogy „megtámasszuk a dobot egy kis gépi groove-val, milyen jó masszív lett…”, stb. Közben persze a színpadon folyamatosan ugyanazt nyomjuk, amit addig is. Felmegy öt ember és játszunk mindenféle kiegészítők nélkül.
MyMusic: Okozott ez problémát?
Sidi: Sok emberhez a médián keresztül jutott el egy-egy Zanzibar nóta, így kialakult egy kép a zkr-ról. Mikor eljöttek élőben megnézni, sokan odajöttek a koncert után, hogy ők nem is tudták hogy a Zanzibar ilyen, és mennyivel jobban szól így, mint a lemezen. Ezért mondtam, hogy az előző négy lemez is mi voltunk, semmit se kényszerítettek ránk. Egyszerűen érettebbek lettünk.
Gabi: Inkább illették pozitív, mint negatív kritikával a koncerthangzást. Főleg azoknak a véleménye volt fontos a számunkra, akik véletlenül keveredtek oda a bulira, és mondták, hogy „hát én nem is tudtam, hogy a Zanzibar ilyen jó”. Mást gondoltak rólunk a lemez miatt. És egyetértek, mi is öregedtünk, másféle zenéket kezdtünk el hallgatni, nyilvánvalóan ez hatott ránk. Egyre inkább megszerettük pl. a RHCP-t, meg a keményebb vonalas rockot. Rita pedig jazzt meg akusztikus zenéket hallgat.
MyMusic: Ezek szerint érettebb lett a zkr, és az előzetes pletykák szerint az Őrangyalon mélyenszántó szövegeket várhatunk. Összefügg a kettő?
Gabi: Mindig megpróbáltunk igényesek lenni, „próbáltunk” tartalmas szövegeket írni, az emberi problémákat, a mindennapi dolgokat igyekeztünk boncolgatni, és ez most is így van. Az tehát, hogy most „mélyenszántó” szövegeket várhatnak, az nem az jelenti, hogy hirtelen elkezdtünk politizálni, „rájöttünk a világ problémáira”, vagy éppen tudjuk a megoldást (nevet). A legfontosabb fejlődés az, hogy most már mind az öt ember írt szövegeket.
Sidi: Rita eddig is írt egyébként, csak valahogy az eredményt sem ő, sem a zkr nem találta olyannak, hogy a lemezre is felkerüljenek. Ellenben most hozott két nagyon jó szöveget. Ezeken érződik, hogy már régóta kikívánkoztak, tehát ne ilyesmit képzelj el, hogy „mikor a naplementében megláttam a hajadat…”, stb.
MyMusic: A lemezre folyamatosan íródtak a számok, vagy volt egy zéró pillanat, ahonnan már tudtátok, hogy „na most akkor készül az új anyag”?
Gabi: Az ember folyton ír. Aztán egyszer csak jön egy olyan dal, amikor úgy érzi, hogy „de jó lenne, ha ilyen lenne a következő lemezen”. Aztán már ebben a körben születik egyre több dal, a zkr közösen összerakja a próbateremben. Emellett, egy lemez koncepciója nem csak egy, vagy öt fejben és különböző pillanatokban születik meg. Rengeteg időt töltünk együtt, beszélgetünk, zenét hallgatunk, ilyenkor szóba jön, hogy „mi lenne, ha…?”. Egy lemezanyag akkor is formálódik, amikor épp eszmét cserélünk. Eldöntjük, mit, hogyan, hol vegyünk fel, mi lenne jó.
Sidi: Mindig az volt a koncepció a Zanzibarnál, hogy csak akkor jöjjünk ki új lemezzel, ha van legalább 10-12 erős szám, amit fel lehet rakni. Eltelt két és fél év, rengeteget voltunk úton, egy éve kezdtünk el gondolkodni a dolgon, úgy tűnik, ennyi kellett, hogy előjöjjön az új anyag.